A legfontosabb, hogy odafigyeljünk egymásra

A házasság hete alkalmából egy fiatal házaspárt, Mészáros Gábort és Mészáros Hajdú Zsófiát kerestük fel

Lukács Melinda

2017. február 12., 13:31 >> 2017. február 12., 18:38

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A házasság hete a házasság és a család fontosságára hívja fel a figyelmet. A kezdeményezés 1996-ban az Egyesült Királyságból indult. Idén Szerbiában február 7-től 14-ig tartják. A cél ráirányítani a figyelmet a hagyományos értékekre, mindarra, ami örömtelivé és sikeressé teheti a házasságot, valamint bátorítani a házasságra készülőket. 

A házasság hete alkalmából egy fiatal házaspárt, Mészáros Gábort, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház színművészét és feleségét, Mészáros Hajdú Zsófiát kerestük fel. Akárcsak más párok esetében, az ő kapcsolatuk is fellobbanó szerelemmel kezdődött, ezek után – saját elmondásuk szerint – nem tervezve ugyan, de minden stáción végigmentek, így mára házaspárként élnek boldogan, és immár gyermekkel, Katával is kiegészülve. Gáborral és Zsófiával a házasságról beszélgettünk, a kapcsolatuk kialakulásáról, a találkozástól kezdve a családalapításig. Az alábbiakban az is kiderül, hogyan jön elő mindebben a számmisztika.

A család (Gergely Árpád felvétele)

A család (Gergely Árpád felvétele)

Milyen volt az első találkozás? Gyorsan jött az összeköltözés?

Gábor: Korábbról ismerjük egymást. Akadémista voltam Újvidéken, akárcsak Zsófi bátyja, Hajdú Tamás. Sokat barátkoztunk és Zsófival is sűrűn találkoztam. Felfigyeltem rá, Zsófit mindenki szerette. Idén öt éve, hogy egy este meghittebben elbeszélgettünk. Újvidéken maradtam és április 27-én összejöttünk. Utána Zsófi munkát talált Szabadkán és nyáron már összeköltöztünk.

Zsófi: Először házat vettünk. Gábor születésnapját ünnepeltük, másnap pedig ráfutottam egy új hirdetésre. Megnéztük a házat és nagyon tetszett. Mivel a Bálint-terem közelében van, poénból azt mondtam, hogy ott lesz az esküvőnk. Akkor még meg se kérte a kezemet, azután tényleg így lett. Július elsején költöztünk be, augusztus 17-én pedig új házunk udvarában Gábor megkérte a kezemet.

A család hölgy tagjai (Gergely Árpád felvétele)

A család hölgy tagjai (Gergely Árpád felvétele)

Hogyan zajlott a lánykérés?

Gábor: Az egy érdekes történet. Elhatároztam, hogy nem a könnyű utat választom. Emlékezetessé szerettem volna tenni. Reggel Zsófi elment dolgozni, én pedig eldöntöttem, hogy bemegyek a városba, megveszem a gyűrűt és ha törik, ha szakad, estig megkérem a kezét. Így is tettem. Közben elmentem Brasnyó Anti brácsás barátomhoz, mondván, jó lenne egy zenekar is. Csatlakozott hozzánk Jónás Rudi bőgővel és Varga Karcsi hegedűvel, majd pedig begyakoroltuk a Szeretem a kertet, mely a házad körül virul kezdetű dalt. Telefonáltam testvéreknek, közeli barátoknak, Zsófinak pedig írtam, hogy főzöm a babot és várom. A lánykérés tehát szűk körben zajlott, nagyjából tízen voltunk. Előtte a zenészekkel megtartottuk a „főpróbát”, erre Zsófi váratlanul egy órával korábban érkezett. A gyűrű nem is volt a kezemben, a teraszon hagytam, így éneklés közben igyekeztem észrevétlenül odasomfordálni. Mulatságos lehettem, de a végén minden jól alakult.

Zsófi: Tulajdonképpen aznap reggel összekaptunk valamin. Amikor megkaptam az üzenetet, hogy fől a bab, nem is válaszoltam. Ez azt jelentette, hogy nem lesz nyugodt esténk, összejön egy nagy társaság, aminek egyébként örülök, de most fáradtan megyek majd haza a munkából. A lánykérés eszembe se jutott. Azután mondták a barátaim, hogy erre igazán számíthattam, de én mégis meglepődtem. Gábor sírt, én pedig szinte fel sem fogtam mi történik. Még azon a héten összehívtunk egy nagyobb társaságot és tartottunk egy lakásavató-eljegyzési mulatozást.

A jól megfontolt házasságkötés

A jól megfontolt házasságkötés

Ezek után minden bizonnyal megindultak az esküvő körüli lázas előkészületek, és a menyasszonyruha kiválasztása…

Zsófi: Valóban, nem sokra rá hozzáfogtunk az esküvő szervezéséhez, és elkezdtünk számolni. Az életünkben valami miatt sűrűn előjön a hetes szám, ugyebár 27-én jöttünk össze, 17-én kérte meg Gábor kezemet, így egy hetedikére eső szombati napot kerestünk, és június 7-ét tűztük ki esküvőnk napjául. Nem bonyolítottuk túl a dolgokat. A Bálint-terem szervezői sokat segítettek. A ruhaválasztás is simán ment, Ledenyák Andrea készítette a menyasszonyi- és a menyecskeruhámat is. Nagyon csinosak lettek.

Gábor: Többször mentünk próbára, addig bent ültem a kocsiban, mert ugyebár esküvő előtt nem volt szabad látnom a ruhát.

Nem maradt el a kikérés sem? Hagyományos lakodalmat tartottatok?

Gábor: A szokás szerint a pár nem alhat együtt az esküvő előtti éjszakán. Hazamentünk, Zsófi Kamancra, én Adára. Másnap reggel nagyon korán keltünk. Zenészbarátaimmal elmentünk kikérni Zsófit és délelőtt már indultunk is Szabadkára. Még amikor Szabadkára költöztem, akkor mondtam, hogy ha lesz valaha esküvőm, a Szent Teréz-székesegyházban szeretném megtartani, mert gyönyörű. Ahhoz is ragaszkodtam, hogy tartsunk menetet. A templomtól indultunk, elmentünk a városházára, a polgári esküvő után pedig visszasétáltunk a templomba. A lakodalom kétszáz fős volt, teljesen hagyományos, sokat táncoltunk, mulatoztunk, volt sírás, nevetés, menyecsketánc, Mikes Imre Elek volt a bolond menyasszony, és őt is jól megforgatták. Reggel hétig tartott, majd pedig mondtam a zenészeknek, hogy kísérjenek haza. Az első rémület után megnyugodtak, amikor kiderült, hogy közel lakunk. Az utolsó dal végén a hegedűsnek elszakadt a húrja, ezt a húrt berámáztuk, és azóta is emlékként őrizzük a falon.

Az mondták, akár öt gyermeket is bevállalnak

Az mondták, akár öt gyermeket is bevállalnak

Mikor született meg Kata?

Zsófi: Két évre rá, május 17-én jött világra, így ismét előjött a hetes szám. Gábor június 17-én született, így együtt ünnepeltük a 30. születésnapját és Kata születését.

Gábor: Tipikusan fiúnevekben gondolkodtam, Zsófi viszont kislányt akart. Azután kiderült, hogy lány lesz. Eldöntöttem, hogy amíg várjuk Katát, felújítjuk a házat. Zsófinak májusban kellett megszülnie, februárban már hozzá is fogtunk a renováláshoz. A legnehezebb időszakban nem is otthon, hanem Tamásnál laktunk. Április végén költöztünk vissza, és pont az utolsó simításoknál tartottunk, amikor Zsófi bekerült a kórházba.

Kata most kilenc hónapos. Hogyan boldogultok szülőkként? Sikerül-e megszervezni a hétköznapokat?

Zsófi: Kata nagyon jó baba, jól alszik. Három hónaposan jött velünk az oromi Malomfesztiválra. Mindenfelé visszük magunkkal. A nagyszülők nem Szabadkán élnek, és mi is elfoglaltak vagyunk. Gábor munkaideje nincs rögzítve, én egészségügyi nővér vagyok, nemrég a palicsi Villa Ancora idősek otthonában kezdtem el dolgozni, Kata pedig megindult a bölcsibe.

Gábor: Minden a logisztikán múlik. A hétköznapi teendők megszervezése folyamatosan bonyolult feladat elé állít bennünket. Kezdetben azt beszéltük meg, hogy enyém az udvar, Zsófié a ház belseje. Egy idő után jöttek az átfedések, azóta pedig inkább kisegítjük egymást. Éppenséggel én is takarítok, vagy főzök, habár mondjuk a számlákkal nem szeretek bíbelődni.

Gábor apukaszerepben

Gábor apukaszerepben

Szülőkként hogyan álltok hozzá a gyerekneveléshez?

Gábor: Nyitottabbak vagyunk, igyekszünk nem túl merevek lenni, és nem is túlzottan a tudatos nevelésre összpontosítani. Biztos sokan megszóltak bennünket és felelőtlenségnek gondolták, hogy Katát elvittük a Malomba, de a körülményeket megfelelőnek ítéltük meg. Ha Kata nyűgösködött volna, akkor hazamegyünk.

Zsófi: Ugyanakkor mások azt mondták, hogy jó példát mutatunk, mert a gyerekkel nem mi változunk. Tulajdonképpen csak kiegészülünk. Azt valljuk, hogy nem mi kerülünk a gyerek életébe, hanem ő a miénkbe.

Szeretnétek-e több gyereket?

Gábor: Először azt mondtuk: ötöt, de ahogyan jön. Nem vagyunk idős szülők, nem sietünk.

A Malomfesztiválon

A Malomfesztiválon

Szerintetek mi a legfontosabb egy házasságban?

Gábor: Sokan félnek attól, hogy elkötelezzék magukat. Nekünk a házasság és a gyermekvállalás is természetesen jött. Szerintem a legfontosabb, hogy odafigyeljünk egymásra. Egyszer a tévében párokkal beszélgettek a házasságról. A műsor vendége volt Szöllősy Vágó László a feleségével. Amikor Laci bácsit megkérdezték, hogy mi jelenti számára a házasságot, azt felelte, hogy a fogkefék. Akkor nem értettem, hogy ez alatt mit ért, de kifejtette, hogy a házasság az, amikor az egyik fél rossz helyre teszi fogkefét, akkor a másik fél megigazítja vagy ráförmed. A lényeg, hogy nem kell minden apróság miatt veszekedni, akkor sem, ha a te meglátásod szerint a párod valamit rosszul tesz. Ami Zsófit és engem illett, egyikünk sem heves természetű, így aránylag nyugodtak a hétköznapjaink. Fontos persze lefektetni néhány alapszabályt, mert ha szabad kezet kap az ember, akkor hajlamos a ló is elszaladni vele. Nekünk is kialakultak a saját szabályaink.

Zsófi: Sokan úgy vélik, hogy előbb legyen ház, autó, biztos munkahely, sok pénz, teljes biztonság, és csak utána lehet házasodni. Szerintem is az odafigyelés a legfontosabb, a szeretet, a megértés és egymás segítése. Fontos, hogy minden helyzetben társak legyünk, még ha a felsoroltakból hiányzik is valami.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége