Volt egyszer egy Újvidék 143.

Az újvidéki zsidóságról 16.

Ózer Ágnes

2016. október 13., 18:41

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az újvidéki zsidóságnak, mint a város más nemzetiségű lakosainak is, a XIX. század második felében, a társadalmi, nemzeti és vallási összefogásának egyik alapja a jótékonykodás, a szegényeknek és az elesetteknek nyújtandó segítség szervezeti formájának megalapítása és annak működése volt.

Így a zsidó vallású városlakók is igen buzgón foglalkoztak a különböző polgári egyesületek megalapításával. Az egyik ilyen, a nagy múltra visszatekintő Chevra Kadisha Szent Egylet mellett, az 1876-ban megalakult Izraelita Nőegyesület volt, melynek tagjai, a tekintélyes zsidó férfiak feleségei és lányai voltak. Major József, aki megírta az újvidéki zsidók történetét, azt állította, hogy a különböző jegyzőkönyvekből nem derül ki, hogy a Nőegyletnek és a hitközségnek a működése bármilyen, szorosabb kapcsolatban lett volna, ám mindennek ellenére meg volt győződve arról, hogy a nőszervezet a hitközség „égisze” alatt működött, és megalakulásának éve is korábbra tehető. Szerinte, már 1848-ban az újvidéki zsidók körében volt egy mozgalom, amelynek célja a Nőegylet megalapítása volt. Ő maga egy okmányt is emleget, amelyben az állt, hogy 1848. március 26-án, Horovitz Judit és a többi újvidéki zsidó nő, azzal a kéréssel fordult a magisztrátushoz, hogy az engedélyezze kilépésüket „az általános szegényeket támogató” egyesületből, amely csak a Chevra Kadisha lehetett. Hogy a kezdeményezés megvalósult-e, arról a szerzőnek nem volt tudomása. Mindenesetre, az 1876-ban alakult Izraelita Nőegyletnek már volt elődje, és volt mire építkezni. Érdujhelyi Menyhért szerint, aki Újvidék első történészeként arra törekedett, hogy átfogó képet rajzoljon a város társadalmi életéről is, a Nőegylet céljairól azt írta, hogy az „a betegek, özvegyek, munkaképtelenek, és árvák megsegítésének céljával alakult”. De nem maradhatott el a nőkkel való külön törődés sem a célkitűzésekből, így a „szegény leányoknak nászhozománnyal való ellátása, gyermekágyas nők istápolása, valamint az izraelita vallású nők számára jótékony célú intézetek alapítása” sem. A könyv megjelenésének idejében, 1894-ben, a szerző szerint a Nőegyletnek 104 tagja volt. Az Izraelita Nőegylet alapítói között, az újvidéki zsidó közösség kiemelkedő egyéniségeinek feleségei és lányai sorakoztak, többek között: Bachrach Betti, Brück Terézia, Fischer Mária, Freud Edit, Frank Emilia, Friedmann Jochanna, Kron Karolin, Königstädtler Emma, Krausz Cecilia, Löwinger Fanni, Messer Amalia, Messer Rosalia, Messre Helén, Ofner Emilia, Prossnitz Emma és Katalin, Raabstern Regina, Schossberger Anna, Schlanger Nina, Zwiebach Cecilia, Helén és Johanna, Zipriss Mina, Königstädtler Roza, Oppenheimer Berta és Weinfeld Teréz is. Az első elnökség tagjainak Zwiebach Ceciliát, Schwartz Johannát, Ofner Emiliát, Pressburger Matildot választották meg. A Nőegylet megalakulása körüli szervezkedésben jelentős volt Kron Károly szerepe, aki titkári tisztséget töltött be, mert a kor szokásrendje szerint egy szervezet titkári posztjára sem választhattak nőt.

1880-ban az Izraelita Nőegylet vezetését Fischer Mária vette át, aki csaknem két évtizedet töltött a szervezet élén, alelnöknek pedig Ernst Bettit választották meg. Az Izraelita Nőegyletnek is, mint minden más szervezetnek, voltak fényes és kevésbé fényes pillanatai, ilyen volt az 1907 és 1921 közötti időszak, amikor az elnöki poszton Ernst Eugénia állt. Az Izraelita Nőegylet tagjainak munkája és szorgalmassága különösen az első világháború alatt jutott kifejezésre, amikor egy hadikórház konyhájának fenntartását vállalták magukra. A kórház konyhája az ápoltakon kívül a városi szegények számára is készítette a meleg ételt. Az elnök asszony önfeláldozó munkáját leköszönése után a Nőegylet tagsága tiszteletbeli elnöki poszttal hálálta meg. Az Izraelita Nőegylet 1926-ban ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, amelyet történelmi visszatekintéssel ünnepeltek meg. Az Újvidéki Izraelita Nőegylet szerepe jelentős volt Újvidék társadalmi életében és nagy tekintélynek örvendett a városban.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap