Barátsággal a Baráthok kútjáért

Befejeződött az I. Vajdasági Fürdő- és Közösségépítő Kaláka Ilonafalván

Gergely József

2016. augusztus 21., 14:05 >> 2016. augusztus 21., 18:59

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Szerdán, augusztus 17-én zárult az I. Vajdasági Fürdő- és Közösségépítő Kaláka hivatalos része, a helybeli és magyarkanizsai, a magyarországi, az erdélyi és az olaszországi önkéntesek kilenc napon át dolgoztak az Ilonafalva (Zimonić) melletti csordakút felújításán.

A Járás szélén még 1908-ban a Baráth-szállás közelében (innen a kút megnevezése) fúrt csordakút környékét rendezték, a pusztai tájjal egységet alkotó fürdőt és a legelő jószágokat is kiszolgáló új vályút építettek. Az ember és a háziállat ugyanazt a hűs, több mint kétszáz méter mélyről feltörő artézi vizet fogyasztja. A környékbeliek már több mint száz éve idejárnak ivóvízért, az erre járók megpihenhetnek, felfrissülhetnek és meg is fürödhetnek a kút vizében.

Erdélyben ma is népszerű és eredményes a 16 évvel ezelőtt indult kezdeményezés, az elhanyagolt egykori népi források, fürdők kalákában történő felújítása, a Fürdő- és Közösségépítő Kaláka, amelynek mintájára a magyarkanizsai Wemsical Serbia Ifjúsági és Kulturális Egyesület lelkes tagjai augusztus 8-ai kezdéssel megszervezték az I. Vajdasági Fürdő- és Közösségépítő Kalákát Ilonafalván. Az egyesület elnöke, Vígi László részt vett az egyik erdélyi fürdőfelújító kalákában, és a tapasztalatok alapján indult be a szervezőmunka Magyarkanizsán.

Az esős kútavatón Hajdú László, Vígi László és Herczeg Ágnes (Gergely Árpád felvétele)

Az esős kútavatón Hajdú László, Vígi László és Herczeg Ágnes (Gergely Árpád felvétele)

– Azért választottuk az Ilonafalva melletti Baráthok kútját, mert nem szerettük volna megbontani a legelő, a puszta, a Járás összképét. Ez a kút a legelőn van, de a lakott tanyák szomszédságában, és gépkocsival könnyen elérhető. A helybeliek, amint értesültek a terveinkről, azonnal felajánlották a segítségüket, munkaerővel, építőanyaggal, élelemmel támogattak bennünket. Magyarkanizsán is többen, az önkormányzat és a vállalkozók is segítették a munkánkat. A külföldi önkéntesek között többen már szintén dolgoztak fürdőfelújításokon Erdélyben. A kalákázás lényege a szorgos kezek mellett az elhatározás, a szándék kreatív megvalósítása, a nyitottság, a jó hangulat, az együttműködés és a barátkozás. Ha mindez együtt van, az eredmény sem maradhat el, bizonyítja ezt a kilenc nap alatt elvégzett munka – mondta Vígi.

A magyarkanizsai Hajdú László Budapesten kapcsolatba került Herczeg Ágnes tájépítésszel, aki a budapesti Ars Topia Alapítvány programfelelőse, ő vállalta a kútfelújítás és fürdőkialakítás szakmai vezetését:

Készül az új vályú (Gergely Árpád felvétele)

Készül az új vályú (Gergely Árpád felvétele)

– Az alföldi artézi kutak vizét nem csak jószágitatásra használták, ismerték a víz és az iszap jó hatását, és a kutak vizét fürdésre is használták. A Baráthok kútja köré téglából és fából süllyesztett fürdőt építünk. Felújítottuk a régi itatóvályút, ami a fürdőrésze, a háziállatoknak pedig új vályút raktunk téglából, amelyet karámmal elválasztottunk a fürdőtől, tehát a kút funkciója megmarad. Van öltöző, padok és illemhely. A tájba illő kis fürdőt terveztünk kialakítani, amely nem emelkedik ki a síkságból, az információs táblák is a környezethez igazodnak – mondta a tájépítész.

Lázár Csaba tanyája a Baráthok kútjának szomszédságában van, felsége Zsuzsanna és a két kisfiuk, Bence és Áron állandó részvevője volt a kalákának:

– Amikor értesültünk róla, hogy mit terveznek a fiatalok, azonnal megmozdult az egész falu, én vállaltam az építők és a helybeliek közötti koordinációt. Amiben csak tudtunk segítettünk, mindenki nagy lelkesedéssel fogott a munkához, az összefogás révén mi lettünk gazdagabbak egy új létesítménnyel, amely mindannyiunk hasznára lesz – mondta Csaba.

László Ágnes a legkisebb táborozó Misi fiával (Gergely Árpád felvétele)

László Ágnes a legkisebb táborozó Misi fiával (Gergely Árpád felvétele)

Egész családok vettek részt a kalákában, László Ágnes, férje Domonkos Tibor és fiuk, a kis Misi, aki alig múlt egyéves, a legfiatalabb részvevője volt az akciónak. – Amikor csak tudtunk kijártunk segíteni a kúthoz, én főleg a Tisza-parti táborban a konyhán segédkeztem – mondta Ágnes.

A magyarországi Várnagy Szabina friss diplomás építészként csatlakozott a vajdasági kalákához: – Egyik évfolyamtársamtól hallottam az erdélyi fürdőfelújító kalákáról, és először ott próbáltam ki magamat, majd pedig eljöttem ide, Vajdaságba is. A gyakorlati és a szervező munka terén is sok újat tanultam, tapasztalatot szereztem, amit a munkám során fel tudok használni – mondta Szabina.

Az adai Sóti Juli ismert énekesnővel találkoztunk a kútnál: – Hallottam a kalákáról, amelyet a barátaim szerveztek, ezért úgy éreztem, nekem is itt a helyem, a konyhán, és itt, a kút körül segédkeztem a többiekkel együtt. Nagyon szép csapatépítő munka folyt, jó társaság verődött össze, és remélem, hogy a helyi fiatalok és idősebbek is mind többen kapnak kedvet a kalákázáshoz. Nem a fizikai munkán van a lényeg, minden apró segítség sokat jelent, van, aki csak élelmet vagy italt hozott, de minden apró segítség nagyon jól esett. A megépült fürdőt fenn kell tartani, hogy a közösség együtt tudja élvezni a közös munka gyümölcsét – mondta Juli.

Szabó Beáta Szatmárnémetiből érkezett, tájépítésznek készül: – Tavaly Bálványos fürdőn vettem részt fürdőépítő kalákában, és Herczeg Ági révén jutottam el ide is. Az én és néhányunk feladata volt többek között az erózióvédő támfalak kialakítása, mellyel a talaj bemosódásától védtük meg a fürdő környékét. Munka után a Tisza-parti táborban esténként érdekes előadások voltak, sokat beszélgettünk, jó volt a hangulat. Jövőre is mindenképpen eljövök, mert lesz folyatása a Vajdasági Fürdő- és Közösségépítő Kalákának – mondta Beáta.

A Járás csodája

Bácska északi részén, Magyarkanizsa községben húzódik a Járásként emlegetett 3472 hektár szikes puszta. A puszta csak ránézésre tűnik kiesnek, a helybéliek a legeltetésre alkalmas területeken kutakat fúrtak, amelyek vizét még ma is az állatok itatására, illetve gyógyfürdőzésre használják. Az idők során számos talajvíz táplálta tó alakult ki, amelyek nyáron gyakorta kiszáradtak, helyükön fehér sókiválások mutatkoznak – ez a Járás egyik jellegzetessége. Gazdag élővilága a Kárpát-medencére jellemző fajok mellett bennszülött fajokat is magában foglal. Rovaroknak, nyolc kétéltű fajnak, hüllőknek, és számos madárnak ad otthont. Az eddig feljegyzett 235 madárfajból 203 szigorúan védett, 99 pedig itt fészkel. A terület a vándormadarak fontos pihenőhelye, ezért része az IBA (fontos madár élőhely) programnak.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége