2024. március 29., péntek

TTIP mint tuti tipp?

A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térségét hozhatja létre néhány éven belül. Elméletileg jó elképzelés lehet egy hatalmas szabadkereskedelmi övezet létrehozása, versenyhelyzettel és kimeríthetetlen innovációs lehetőségekkel. A TTIP-pel kapcsolatban azonban kételyek is felmerültek, főleg azért, mert a pontos részleteit ma is homály fedi. Egyre többen vannak, akik megkérdőjelezik, hogy ez valóban Európa előnyét szolgálná-e.

Az egyezménnyel kapcsolatban már 2013 óta folynak a tárgyalások. Eredetileg mindkét fél új munkahelyeket és gazdasági növekedést vár a megvalósításától. Máig csaknem teljes, kicsempészett vagy kiszivárogtatott részletei ismertek. Az ilyen részletek azonban arra utalnak, hogy a szerződésben foglaltak életbe lépése jelentősen háttérbe szorítaná a nemzetállamok bíráskodási kompetenciáit. A befektetők profitjának védelme érdekében ugyanis a nemzetállam igazságszolgáltatási rendszerén kívül eső, vagy annál jelentősebb hatáskörökkel felruházott nemzetközi intézmények dönthetnének az esetleges vitás kérdésekben. Arról is sokat beszélnek – és nem zörög a génmanipulált haraszt sem, ha nem fúj a szél –, hogy a genetikailag módosított növények elterjedését is segítené a TTIP. Nem elfogadott és nem korrekt dolog azonban valamit úgy kritizálni, hogy nem is ismerjük a pontos részleteit. A rendelkezésre álló információk alapján elkészült akadémiai elemzések azonban az előnyei mellett számos hátránnyal is számolnak. Változó világunkban pedig a most még csak csekély, akár elfogadhatónak tűnő hátrány is jelentős negatív tényezővé nőheti ki magát. Nem véletlen tehát, hogy növekszik a szkepticizmus, és több európai kormány is hivatalosan jelezte, kételyei vannak.

EGYÉB DIMENZIÓK

Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió viszonyában az USA gazdasági fölénye a meghatározó. A második világháborút az öreg kontinens minden országa megsínylette. Az USA csak közvetve vett részt a harcokban. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy hatalmas áldozatokat hozott a fasizmus legyőzése érdekében. A TTIP-ről mint az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodásról ma keveset tudni. Az állítólag komplex és széleskörű megállapodás tervezete jeles jogi szakértők és gazdasági szakemberek bevonásával készül. Vannak olyan információk is, hogy a megállapodás kizárólag a vámok csökkentéséről szól, más források szerint viszont olyan területeket is szabályoz, melyek egészen mélyreható következményekkel járhatnak mindkét fél szempontjából.

Ha a megállapodás létrejön, azzal létrejön a világ legnagyobb szabadkereskedelmi zónája is, ami elengedhetetlenül számos változást generál majd az óceán mindkét partján. Európában a szakszervezetek erősebbek, és a környezetvédelmi, valamint a fogyasztóvédelmi szabályozások is sokkal szigorúbbak. Kérdés, hogy a megállapodás az európai szabályozást puhítaná-e, vagy inkább az amerikait szigorítaná. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy egy ilyen egyezmény kétségkívül komoly politikai következményekkel is járna. A kereskedelmi korlátok felszámolása valószínűleg megnövelné az európai importot az amerikai nyersolaj és cseppfolyós földgáz tekintetében, csökkentve az orosz energiahordozóktól való függést. Ez ad egy újabb dimenziót az egész történetnek.

BENNÜNKET NEM ÉRINT?

A TTIP ellenzői szerint, ha létrejön a megállapodás, az EU gyarmati helyzetbe kerül az USA-val szemben. Mások viszont úgy gondolják, hogy Európa lehet a legnagyobb nyertese egy ilyen szabadkereskedelmi megállapodásnak. A TTIP egyik legellentmondásosabb eleme az ISDS (Investor-State Dispute Settlemets), amely a nemzetközi jognak egy eszköze. Az ISDS lehetővé teszi a befektetőnek, hogy bepereljen egy kormányt a méltatlan elbánás miatt. A befektetőket ez bátoríthatja, hiszen a törvény védené őket az korrupt kormányhivatalnokoktól, vagy egy szélsőséges nézeteket támogató kormány intézkedéseitől is. Elméletileg nem tűnik rossznak, de a gyakorlatban nem tudhatjuk, hogyan működne. Van már precedense, hogy mit eredményezhet az ISDS mechanizmusa. A Lion Pine cég megnyert egy 250 millió dolláros pert a kanadai Quebec tartomány ellen az Észak-atlanti Szabadkereskedelmi Övezet (NAFTA) keretében, azzal érvelve, hogy a kanadai környezetvédelmi előírások károsították az üzletüket. Egy svéd energetikai társaság Németországot perelte be, amiért beszüntették a nukleáris energia használatát, a Philip Morris dohányipari cég pedig egy hasonló rendelkezést használt fel az uruguayi és az ausztrál kormány beperléséhez, az ellen emelve kifogást, hogy a dohányzást tiltó törvény rontja üzleti esélyeiket.

Érdekes megfigyelni, hogy Szerbia jövőbeni EU-tagságával folyamatosan foglalkozik a sajtó és a közvélemény, arról azonban, hogy a TTIP mit hozhat Szerbiának alig hallhatunk. Ez majdnem olyan, mint fényszórók nélkül vezetni a sötétben…