2024. május 14., kedd

Így szavaz Szerbia

Összefoglaltuk, mennyibe kerülnek, milyen szabályok szerint történnek meg a több szinten zajló áprilisi választások

Igaz, a tartományi parlamenti választások kiírását Pásztor István, a képviselőház elnöke március 22-ére ígérte, így még nem állítható százszázalékos bizonyossággal, hogy minden hatalmi szinten április 24-én tartják meg a választásokat Szerbiában, az ennek ellentmondó vélemények mégis inkább csupán az elmélkedések közé sorolhatók. Mint ismeretes, Szerbia polgárainak ezen a napon három hatalmi szinten is dönteniük kell arról, kik képviselik majd az érdekeiket a következő mandátum ideje alatt – kissé merész vállalkozás lenne bejelenteni: a következő négy évben, hiszen az előző két mandátum is rövidebbre sikeredett a rendkívüli, előrehozott voksolások kiírása miatt.

Vajdaságban is részarányos elv alapján választunk mostantól (Ótos András felvétele)

Vajdaságban is részarányos elv alapján választunk mostantól (Ótos András felvétele)

Két hatalmi szint tekintetében mindenesetre leszögezhető, hogy a szavazás valóban és teljesen biztosan április 24-én lesz, a kampányban bizonyára legnagyobb figyelmet kapó köztársasági parlamenti választásokat ugyanis Tomislav Nikolić államelnök, a helyi önkormányzati választásokat pedig Maja Gojković, a Köztársasági Képviselőház elnöke már kiírta erre az időpontra. A jövő héten tehát minden bizonnyal hivatalossá válik majd a vajdasági választás – úgyszintén április 24-i – időpontja is.

Az idei tartományi parlamenti választás különbözni fog a korábbi vajdasági voksolásoktól, hiszen az eddigi vegyes választási rendszer helyett most első alkalommal részarányos rendszer szerint zajlanak majd, akár köztársasági szinten. Egyéni listás jelöltek tehát nem lesznek, minden proporcionális, vagyis pártlistás alapon történik, ekképp osztják el az indulók között a mandátumokat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően egyfordulós lesz a tartományi voksolás is, míg korábban a második körben szavaztak a polgárok a két versenyben maradt egyéni jelölt valamelyikére. Erről a Vajdaságban újnak számító módszerről egyébként a vajdasági parlament jelenlegi összetétele döntött a Vajdasági Szociáldemokrata Liga kezdeményezésére, a Vajdaságban ellenzékinek számító pártok támogatásával, a Demokrata Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség tiltakozása mellett. E két párt azt nehezményezte, hogy ekképp olyan községek is lesznek, melyek nem tudnak majd képviselőt delegálni a házba a kisebb számú szavazó miatt, a többségi elv pedig éppen ezt a problémát hidalta át eddig, kétfordulós, egyéni jelöltes listák állítása révén. Ezzel a módszerrel került kiosztásra a tartományi parlament mandátumainak fele. A házban 120 képviselő foglal helyet összesen, s mostantól tehát már mindannyian a részarányos szavazás révén jutnak majd be.

A köztársasági parlamentnek 250 képviselőhelye van, a választási elv itt nem változott, maradt a részarányos, melyhez a vajdaságit is hozzáigazították. Ma reggelig tíz választási listát hirdetett ki a Köztársasági Választási Bizottság.

MELYEK A HATÁRIDŐK?

Az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium adatai szerint 6 734 802 polgár szerepel a választói névjegyzékben. A névjegyzéket a választások előtt még frissítik, és az előírások szerint a választási bizottságnak 72 órával a szavazást megelőzően közölnie kell pontosan hányan jogosultak arra, hogy az urnákhoz járuljanak. Azoknak a pártoknak, szervezeteknek, amelyek indulni szeretnének a politikai megmérettetésen, legkésőbb április 8-áig át kell adniuk a jelöltlistát a támogatói aláírásokkal. A választási bizottság feladata kihirdetni az indulók végleges névsorát április 13-án éjfélig, melyet a Hivatalos Lapban kell közzétenni.

MENNYIBE KERÜL?

Dušan Vujović pénzügyminiszter korábbi bejelentése szerint a szavazás mintegy egymilliárd dinárjába kerül majd az államnak. Ebből kifolyólag az idén módosítani kell a korábban elfogadott költségvetést. A választási bizottságnál arról nyilatkoztak, hogy a mostani voksolás mintegy százmillió dinárral kerül majd kevesebbe a két évvel ezelőttinél, s mintegy húsz részvevő listával számolnak, ez alapján nyújtották be a kormánynak a költségkeretre vonatkozó előzetes kérelmet is. Nagy megtakarítást jelent, hogy mindhárom választás egy napon megy majd végbe.

MIT LÁTUNK A TÉVÉBEN?

Új szabályzat vonatkozik az előttünk álló kampány kapcsán a médiumokra, ezt az elektronikus sajtó szabályozásával foglalkozó testület fogadta el. A tévéreklámokat illetően abban van a változás, hogy a pártok csak a meglévő reklámfelületen belül bérelhetnek maguknak hirdetési időt, vagyis 6–12 perc lehet óránként „a legrosszabb esetben” a pártreklám, az az idő, amennyivel a csatornák egyébként más reklámok közlésére jogosultak. A gond abban van, figyelmeztetnek médiaszakértők, hogy a csatornák már a „hagyományos” reklámok mennyisége és hossza tekintetében sem tartották be ezt a szabályt, és jóval több hirdetést vetítettek 6–12 percnél óránként.

Nem lehet választási nagygyűlések céljára sem időt bérelni a csatornákon. Nagygyűléseket közvetíteni azonban továbbra is lehet, de azt az új szabályzat a választási műsor részének tekinti, és nem teszi lehetővé annak megfizettetését a sajtóorgánum részéről. A szerkesztőknek kell tehát eldönteniük, mikor mit közvetítenek, de az nem számít többé kibérelt műsorfelületnek, ingyen kell adni.

Szórakoztató műsorokba, gyermekműsorokba, kulturális és más adásokba nem hívhatnak meg vendégként politikusokat. Párttisztségviselők műsorvezetői és riporteri állásban sem vehetnek részt a műsor készítésében. A választási műsort nem közölhetik gyermekműsorok előtt vagy után. A felmérések eredményeit nem közölhetik főműsoridőben. A választási reklámra rendelkezésre álló időt a hirdetés iránt érdeklődő pártok között arányosan kell elosztani. Nagy vonalakban tehát ezek az új szabályzat lényegi elemei.

HÁNY SZAVAZÓLAPOT NYOMTATNAK?

A Hivatalos Lap fogja nyomtatni a szavazólapokat. Ez összesen 49 508 060 dináros költséget jelent. Hétmillió szavazólap kerül ki a nyomdából, a papír szürke lesz, vízjeles védelemmel látják el, tizenkét nyelven tartalmazza a „választási kínálatot”. További kilencezer, szintén vízjellel ellátott ellenőrző lapot is kinyomtatnak. A Hivatalos Lap vállalja a szavazólapok kezeléséhez, szállításához tartozó biztonsági intézkedések szavatolását is, magyarán, hogy a lapok ne kerüljenek illetéktelen kezekbe.

Nyitókép: Vajdaságban is részarányos elv alapján választunk mostantól (Ótos András felvétele)