Mintegy 30–40 mezőgazdasági termelő, valamint az önkormányzat részéről Maglai Jenő polgármester, Osztrogonác Simon, a Városi Tanács mezőgazdasági kérdésekért felelős tagja és Grgur Stipić vettek részt azon az összejövetelen, amelynek napirendjén a város területén rendelkezésre álló bérbe adható állami földterületek kérdése szerepelt.
Mint arról beszámoltunk, csütörtökön az új földtörvény ellen tiltakozó gazdák a városháza elé vonultak traktoraikkal. A termelők azt követelik, hogy a törvényt vegyék le a parlamenti napirendről, ugyanakkor a tiltakozás során arról is beszéltek, hogy szerintük pontatlanok a szabadkai földekre vonatkozó adatok, ugyanis azokba beleszámítottak olyan területeket is, amelyek nem megművelhetőek. Úgy vélik, hogy ezzel a „mesterségesen felfújt” adattal igyekeznek megnövelni azon földterület mennyiségét, amit egyes mogulok, nagyvállalkozók vehetnek bérbe. A törvényterv ugyanis előírja, hogy minden önkormányzat területén egyazon jogi személy az állami földek 30 százalékát bérbe veheti, később pedig ezekre a földekre vásárlási előjoga lesz.
A pénteki megbeszélésre a gazdák az önkormányzat képviselői mellett várták a kataszteri hivatal és a minisztérium képviselőit is, de azok távol maradtak.
Miroslav Kiš, a mezőgazdasági termelők társulásának elnöke ismételten arról beszélt, hogy egyesek igyekeznek titokban tartani, hogy a földek 30 százalékát bizonyos vállalkozók kezére akarják játszani. Elismételte, szerintük a bérbe adandó földterületek közé besoroltak lóversenypályát, temetőt, autópályát is, és szeretnének tisztán látni, mennyi is pontosan a rendelkezésre álló föld mennyisége.
Maglai Jenő polgármester elmondta, sajnálja, hogy a köztársasági szervek képviselői nem jelentek meg a megbeszélésen, mert akkor a termelők első kézből kaptak volna információkat. Polgármesterként kiáll a szabadkai polgárok jogaiért, de arra kért mindenkit, hogy ne az ő hátán politizáljanak el ügyeket. Elismételte, ő nem fogja kezdeményezni a városi képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását ebben az ügyben, és tudomása szerint a vkt elnöke sem teszi ezt, de bármely képviselő kezdeményezheti a kérdés napirendre tűzését, és akkor a képviselő-testületben lévő pártok ismertetik álláspontjukat ebben a kérdéskörben.
Kiemelte, az önkormányzat az állami földekre vonatkozó adatokat a kataszteri hivataltól kapja, és neki meggyőződése, hogy ezek az adatok pontosak. Ennek értelmében jelenleg Szabadka város területén 16 925 hektár állami földterület van, ebből hozzávetőleg 12 ezer hektár bérbe adható, a többi az vagy nem alkalmas művelésre, vagy egyéb okokból nem kiadható. Felszólította a termelőket, hogy ha bárkinek tudomása van olyan állami földekről, amelyeket valaki használ, művel és az nincs bérbe adva, jelezze az önkormányzat illetékes szolgálatánál és nyilvántartásba veszik.
– Ha hatással tudnék lenni erre a kérdésre, nem engedném meg, hogy külföldiek vásároljanak földet Szerbiában. A hazai termelőket kell helyzetbe hozni és nekik kell lehetőséget biztosítani, nem pedig holland vagy német vállalkozásoknak, hogy farmokat létesítsenek. Ez egy stratégiai kérdés, ha az állam erre nem képes, akkor gondok vannak. Mondják meg nekem, ha Önök közül valaki elmenne az arab országokba és kőolaj-kitermelési koncesszióért folyamodna, egyáltalán szóba állnának-e vele? – tette fel a kérdést a polgármester, aki sajnálattal állapította meg, hogy az új városháza tanácsterme csak félig telt meg tiltakozó gazdákkal.
– Legutóbb is elmondtam, ahhoz, hogy egy tiltakozásnak súlya legyen, tömegesnek kell lennie. Nem harmincan, negyvenen kellene, hogy jelen legyenek, hanem akár négyszázan is. Ez viszont már az Önök feladata, hogy szerveződjenek – tette hozzá.
A megjelent termelőknek a megbeszélésen egy prezentáció keretében mutatták be, hogyan valósul meg a földek bérbeadási programja.
