Az UNESCO főközgyűlésének párizsi plenáris ülésén kétharmados többségre lett volna szüksége Koszovónak ahhoz, hogy felvételt nyerjen az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetébe. A 142 szavazó ország közül 92 támogatta az Albánia javaslatára napirendre tűzött javaslatot, 50 ország ellene szavazott, 29 tagállam pedig a tartózkodás mellett döntött. Nem sokon múlott, a kétharmados többség megszerzéséhez ugyanis mindössze három szavazattal többre, vagyis 95 állam voksára lett volna szükség.
Brazília, Kína, Spanyolország, Oroszország, India, Kazahsztán, Fehéroroszország, Palesztina, Észak-Korea, Szlovákia, Uruguay, Venezuela, Bahrein, Indonézia is azok az államok között vannak, amelyek elutasították Koszovó felvételét.
A többi között Bosznia-Hercegovina, Kolumbia, Görögország, Nigéria, Peru, Lengyelország, Románia, Szingapúr, Trinidad és Tobago, Tunézia és Zambia is tartózkodott.
Belgium, Franciaország, Kanada, Bulgária, Belize, Írország, Izland, Olaszország, Litvánia, Malajzia, Pakisztán, Panama, Norvégia, Új-Zéland, Portugália, Csehország, Nagy-Britannia, Szlovénia, Svédország, Svájc, Csád, Tájföld, Törökország, Afganisztán, Albánia, Németország, Andorra azon államok sorába állt be, melyek támogatták az albán javaslatot az ülésen.
A felvételről szóló javaslat indoklása során az ülésen elhangzott, hogy nem Koszovó elismeréséről, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételéről van szó, hanem csupán arról, hogy a koszovói polgárok számára is lehetővé tegyék a jobb hozzáférést a világ kulturális értékeihez és az oktatáshoz, ami valójában magának az UNESCO-nak a küldetése és célja is. A másik oldal viszont azt hangsúlyozta, hogy Koszovó felvétele a nemzetközi jog arcul ütése lenne, politikai csatározások színhelyévé változtatná az UNESCO-t, megsértené a nemzetközi jogot is.
Szerbia az ülés elején arra tett javaslatot, hogy halasszák el a Koszovó felvételéről szóló javaslat napirendre tűzését, ezt azonban nem fogadták el. Ekkor 89 állam szavazott a szerb javaslat ellen, 59 támogatta a halasztást, 22 pedig tartózkodott, 16 ország képviselője nem vett részt a szavazásban.
A LEHETETLENT IS MEG TUDJUK CSINÁLNI
Tomislav Nikolić szerb államfő gratulált a hazai polgároknak az UNESCO főközgyűlésének döntését követően, s arra fektette a hangsúlyt, hogy igazságos, morális győzelmet aratott Szerbia szinte lehetetlennek nevezhető körülmények között. A szerb kormánynak is gratulált, mint mondta, elsősorban azért, mert rengeteg diplomáciai erőfeszítést tett annak érdekében, hogy ilyen eredmény szülessen.
– Szerbia nagyon sok olyan országot nevezhet barátjának a világban, mely nem a kereskedelmi mérlegek vagy fegyverkezési mutatók alapján döntenek a kapcsolatokról, hanem népeik és államaik viselkedése alapján. Ezt a győzelmet nem pénzzel értük el, tisztelettel jutottunk el hozzá, ezt a tiszteletet mások érzik irántunk, népünk és országunk iránt. Bebizonyítottuk, hogy amikor mindannyian az állam érdekeit szem előtt tartva dolgozunk, a lehetetlent is el tudjuk érni. A Koszovóért folytatott harc következő állomása ez, s megfelelő, erős üzenet mindenkinek: soha sem mondunk le róla – fogalmazott az államelnök.
HA NEKIK PRISTINA FONTOSABB...
Számos sértő megjegyzés érkezett Pristinából a döntést követően, de Szerbia ezekre nem fog hasonlóképp válaszolni, továbbra is a dialógust keressük, s nem azt, hogyan lehet minduntalan elrontani a kapcsolatokat – közölte Aleksandar Vučić kormányfő, aki szerint a szavazás végeredménye nem győzelem, csak a veszteség elkerülése.
Szerbia ma fel tudja venni a versenyt a nála erősebb és befolyásosabb államokkal is, ezért könyvelhet el sikereket, állapította meg. A kompromisszumok, a megoldáskeresés, a párbeszéd politikája az, ami sikerhez vezethet, értékelte. Bírálta azonban Szkopjét és Podgoricát, amiért támogatták Koszovó tagságát. Mint mondta, sajnálja, hogy Macedónia és Montenegró is rászavazott a javaslatra, s hozzátette, hogy Szerbia tiszteletben fogja tartani és figyelembe fogja venni a tényt, hogy ezek az országok számára Pristina volt a fontosabb.
A HÍRÜGYNÖKSÉGEK ELHAMARKODTÁK
A világ vezető hírügynökségei először tévesen számoltak be a főközgyűlés szavazásának eredményeiről. Az AP, az AFP és a TASZSZ azt jelentették, hogy az UNESCO felvette Koszovót tagjai sorába, miután 92 ország támogatta az erre vonatkozó javaslatot, 50 pedig ellene szavazott. Hamarosan a tévedést követően javították a beszámolókat, s egyesek közülük már Szerbiának és Oroszországnak a győzelméről adott hírt.
NEM MERTEK KOCKÁZTATNI
A szerb pravoszláv egyház üdvözölte az UNESCO főközgyűlésének döntését, s köszönetet mondott azoknak az államoknak, melyek nem szavazták meg az albán javaslat elfogadását. „Szerbia és a szerb pravoszláv egyház folyamatosan a vita elhalasztása mellett szálltak síkra a politikai konfrontálódás elkerülése érdekében. Mivel azonban Szerbia erre vonatkozó javaslatát nem fogadták el, sor került a szavazásra, amelyik bizonyította, hogy nem létezik az UNESCO-n belül egy olyan többség, amely kész lenne kikényszerített, elhamarkodott politikai döntések elfogadására, a történelmi és kulturális hagyaték veszélyeztetésének kockázatára” – áll az egyház által kiadott közleményben.
KOSZOVÓ ELSŐ VERESÉGE
Koszovóban elégedetlenek a pártok a szavazás végkifejletével. Ramush Haradinaj pártja, a Szövetség Koszovó Jövőjéért sajnálattal vette tudomásul a Párizsból érkezett híreket, s megállapította, hogy Koszovó számos lépése, melyet a szomszédos államokkal való együttműködés érdekében és Szerbia javára tett, nem számított elegendőnek ahhoz, hogy megakadályozza a határozott szerb diplomáciai fellépést Koszovó felvételének ellehetetlenítése érdekében.
Az Önrendelkezés radikális ellenzéki mozgalom szerint Pristinának meg kell szakítania a párbeszédet Belgráddal, amíg Szerbia el nem ismeri Koszovó függetlenségét. Ilir Deda, a párt képviselője azt mondta, hogy az UNESCO-tagság meghiúsulása Koszovó első nemzetközi porondon elszenvedett vereségének számít még a függetlenség kikiáltása óta. Ehhez hasonló sikertelenségként könyvelhető el a kapcsolatok rendezése érdekében folytatott brüsszeli dialógus is, tette hozzá, melyet Pristinának félbe kellene szakítania. Szerinte a szerb községek közösségéről szóló megállapodást sem kellene teljesíteni. Belgrád tudtára kell adni, hogy a függetlenség elismerésének hiányában hiábavaló minden dialógus – fogalmazott Deda.
