2024. április 26., péntek
SZERBCSERNYE

A bánáti kisvasút története

Szerbcsernyén, Đura Jakšić költő szülőházában megnyílt a bánáti kisvasútról készített kiállítás, amelynek szerzői Szilágyi Mária és Anica Tufegdžić, az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karának műemlékvédelmi szakmérnökei. A Nagybecskerek és Zsombolya között közlekedő egykori keskenyvágányú vasút történetét bemutató kiállítást a következő két hétben lehet megtekinteni.

A látogatók a számtalan dokumentum és kép mellett, maketteken, eredeti sínpáron keresztül az állomásfőnöki egyenruháig betekintést kapnak a kisvasút gazdag múltjába, de a szomorú jelenébe is – ha ez utóbbiról egyáltalán beszélhetünk. A kiállítást november közepétől bemutatják az Újvidéki Egyetem rektorátusának kiállítótermében is.
A kisvasút történetének a bemutatása Szilágyi Mária immár a harmadik szülőfalujához, Magyarcsernyéhez fűződő helytörténeti munkája. A Fényben és árnyékban című könyvében Magyarcsernye történetét és építészetét ismertette. Utána a Csekonics uradalomról írt kolléganőjével, Anica Tufegdžićtyel.
A Nagybecskerek–Zsombolya közötti vasúti járat 1898-ban indult be és hatalmas lépés volt a vidék fejlődésében. Bekapcsolta az elszigetelt bánáti falvakat a Monarchia vérkeringésébe. Nagy gazdasági jelentősége volt, főleg a Csekonicsok számára, hiszen a birtokukon 40 km hosszan haladt ez a kisvasút, és ők főleg gabonaszállításra használták. Később ki is bővítették ezt a keskenyvágányú vasutat. Lóvontatású vasutat létesítettek a gazdaságukon, amely 60 km hosszú volt.
A kisvasút történetében a huszadik század elején érezhető fellendülés utáni első törésvonala, Trianon után, 1924-ben következett be, amikor Zsombolyát Romániához csatolták. Attól kezdve Nagybecskerektől már csak Szerbcsernyéig, illetve Klári településig ment a vonat. Az olcsó szállításával sokáig szolgálta a vidék gazdaságát, de az utasforgalom terén is jelentős szerepe volt, hisz sokan jártak be dolgozni Nagybecskerekre. Aztán 1968-ban, gazdasági okokra hivatkozva megszüntették.
A vasúti síneket az évek során felszedték. Csak néhány állomásépület és raktár maradványa tanúskodik a régmúlt időkről.