(Ótos András felvétele)
Tudásküszöböt vezetnek be a következő tanévben a végzős általános iskolások számára. Ahogy azt Srđan Verbić, oktatási miniszter bejelentette, azok a nyolcadikosok, akik a középiskolai jelentkezéskor – a kisérettségi és az általános iskolai tanulmányi eredmény alapján – nem rendelkeznek legalább 50 pontot, nem iratkozhatnak be négyéves középiskolai szakokra.
Az oktatási minisztérium szinte évente változtatja a kisértettségi szabályait. Miután az anyanyelvi és matematikai tudásfelmérő tesztek mellé bevezették az úgynevezett kombinált tesztet is, amellyel a többi tantárgyból szerzett tudást ellenőrizték, a tavalyi tanév végén új pontozási rendszert vezettek be. Az oktatási minisztérium munkatársai, és maga a miniszter is azon a véleményen volt, a legtöbb pontot továbbra is az általános iskolai eredményeknek kell vinniük, hiszen az tükrözi a diákok szorgalmát, az elmúlt évek befektetett munkáját, éppen ezért módosították a pontozási rendszert, a maximális 100 pontból 70-et a korábbi tanulmányi eredményekkel lehetett összegyűjteni, a kisérettségin pedig legfeljebb 30 pontot, 10-10 pontot tesztenként. A kisérettségi minden nyolcadikos diák számára kötelező. Az elért eredmények, illetve pontszámok alapján egy benyújtott kívánságlista alapján történik a diákok iskolába történő besorolása.
A kisérettségi körül már évek óta folyik a vita és a kísérletezés, hogy milyen módszer alapján történjen a diákok iskolai besorolása, hogy egyes iskolák ne legyenek túlterheltek, mások pedig ne szenvedjenek diákhiányban, de javuljon a végzős diákok tudásszintje. A felmerülő gondokat azonban, úgy tűnik, nem tudják megoldani, mert amíg a legnépszerűbb középiskolákban többszörös a túljelentkezés, más iskolákban alig jön össze annyi diák, hogy életben tartsák a szakokat.
Népszerűbb és kevésbé népszerűbb iskolák az én időmben is voltak, amikor a nyolcadik osztály után anyanyelvből és matematikából kellett felvételi vizsgát tenni. Akkor, 1995-ben, ott, abban az iskolában, ahol folytatni szerettük volna tanulmányainkat, (akkor még) ismeretlen környezetben, ismeretlen feladatokkal kellett megbirkózni. Így lehetett összesen, a tanulmányi eredményre kapott maximális 60 mellé további 40-et kapni. Minden iskolatípusnak megvolt a saját tudásküszöbe. Amikor én felvételiztem, a szabadkai gimnázium társadalmi-nyelvi szakán a felvételi vizsgán anyanyelvből legalább 12 pontot, matematikából pedig legalább 10 pontot kellett összegyűjteni. A felvételi nem volt kötelező, azok, akik tudták, hogy olyan szakmát szeretnének tanulni, amely hároméves továbbtanulást igényel, nem is írtak felvételi vizsgát, az általános iskolai eredményük alapján mérkőztek meg a kiszemelt szakért. Néhány évvel később, az évente kiadott feladatgyűjteményből választották ki a felvételi vizsgák feladatait, majd pedig a felvételi kisérettségivé vált, a kívánságlisták és az összegyűjtött pontok alapján lettek a diákok besorolva. A kisérettségin szerezett követelmények a 2000-es évek elején lecsökkentek, volt olyan év, amikor elég volt csak 1 pontot szerezni a teszteken, most pedig a nulla pont sem jelent bukást.
Az oktatási rendszer különböző módosításai, a kisérettségi szabályainak váltóztatásai után a tanárok továbbra is elégedetlenek amiatt, hogy a diákok alaptudása hiányos, egyre több az olyan hároméves szak, amely iránt nincs érdeklődés. Az oktatási minisztérium egy új szabályzat kidolgozásába kezdett, amely a tervek szerint jövő év júniusában lép életbe. Bár arról még nem sokat tudni, hogy ez a szabályzat milyen újdonságot hoz a nyolcadikosok számára, azt azonban már most tudni lehet, hogy módosul a pontozási rendszer, és legalább 50 pontot össze kell gyűjteni ahhoz, hogy a diák beiratkozhasson valamelyik középiskola négyéves szakára.
Srđan Verbić oktatási miniszter kiemelte, ezúttal arra számít, hogy a tudásküszöb bevezetésével a diákok motiváltabbak lesznek, többet tanulnak majd azért, hogy abba a középiskolába kerüljenek, ahol folytatni szeretnék tanulmányaikat. A miniszter szerint így javul majd a szakiskolák diákjainak összetétele, illetve reményei szerint megtelnek majd a hároméves szakiskolák padjai is, ami a gazdaság számára nagyon fontos, hiszen csökkent a diákok körében szakiskolák iránti érdeklődés, a gyárak pedig lassan szakemberek nélkül maradnak.
