Noha vajdasági alapítású intézmények, vállalatok és pénzügyi alapok éves üzleti jelentései szerepeltek a Tartományi Képviselőház csütörtöki ülésének napirendjén, a képviselők az újságíróknak adott nyilatkozataikban mégis elsősorban a Demokrata Párt vajdasági választási rendszer módosítására vonatkozó legújabb javaslatával foglalkoztak. Megvitatta és elfogadta a parlament a többi között a Vajdasági Vízgazdaság, a Tartományi Területrendezési Intézet, a Vajdasági Idegenforgalmi Szervezet, az Európai Ügyek Alapja, a Tartományi Sportügyi és Sportegészségügyi Intézet, továbbá a vajdasági beruházásserkentő alap, a VIP alap tavalyi üzleti jelentését is, a Vajdasági Erdőgazdaság beszámolóját pedig a következő ülések valamelyikén elemzik majd.
(Fotó: Ótos András)
A DP parlament elé terjesztett javaslata szerint a tavaly részarányosra módosított választási rendszeren most ismét változtatnának, s személyre szabnák azt. A cél, hogy mindenki tudja, ki képviseli az adott körzetet a parlamentben. Mivel 120 képviselői hely van a képviselőházban, 120 egységre osztanák Vajdaságot, egy egységet mintegy 14 500 szavazópolgár jelentene.
Nem tartják megfelelőnek a jelenleg érvényben lévő rendszert, melyet mellesleg a Vajdasági Szociáldemokrata Liga javaslatára az ellenzéki pártok támogatásával fogadott el a parlament 2014 júniusában, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Demokrata Párt akkor ellene szavazott. Mint ismeretes, a legutóbbi tartományi voksolás 2012-ben még a vegyes rendszerben zajlott le, vagyis a képviselők fele pártlistáról, másik fele az egyéni listákról a többségi elv szerint jutott be a parlamentbe.
– Fő célunk demokratikusabbá, igazságosabbá tenni, a polgárok számára közelebb hozni a választási folyamatot. A szavazóknak vezetéknévre és névre kellene szavazniuk, tudniuk kellene, kire adták le a voksukat, amikor az adott pártra szavaztak. Nem a pártvezetőknek kell eldönteniük Újvidéken vagy Belgrádban azt, hogy kik legyenek a mandátumok tulajdonosai, ennek helyi szinten kell eldőlnie. Így a polgár tudja, kitől milyen ígéretet kapott, s ezt számon is kérheti később – fogalmazott Tóth Tamás, a DP tartományi frakcióvezető-helyettese.
Ezzel a megoldással, mint mondta, azt is el lehetne érni, hogy minden község képviselje magát a parlamentben. A jelenlegi rendszer lehetővé teszi, hogy a képviselők akár fele is újvidéki legyen, s ez nem megfelelő modell, tette hozzá. Fontosnak nevezte még a nők megfelelő arányú részvételét a képviselőház munkájában, a képviselők legalább egyharmadának nőnek kellene lennie, mondta. A javasolt rendszer lehetővé tenné a kisebbségek megfelelő létszámának a szavatolását is, jelentette ki Tóth. Mint mondta, hamarosan megkezdik az egyeztetést a koalíciós partnereikkel és az ellenzékkel is, minden véleményt meghallgatnak, s reményét fejezte ki, hogy a nyári szünetet követően a parlament elé kerülhet a szóban forgó javaslat.
MINDEN ÖNKORMÁNYZATNAK JELEN KELL LENNIE
A Vajdasági Magyar Szövetségnek elvszerű hozzáállása volt a kérdéshez tavaly is, amikor megváltoztatták a rendszert, közölte Egeresi Sándor frakcióvezető.
– Azon az állásponton voltunk, hogy meg kell tartani a vegyes rendszert, hogy a 120 képviselő közül 60 egyéni listáról, 60 pedig pártlistáról jusson be. A vajdasági parlament mint regionális parlament számára fontos, hogy mind a 46 önkormányzatnak legyen legalább egy képviselője. A most érvényes pártlistás, tisztán proporcionális rendszer erre nem ad lehetőséget. A VMSZ a közeljövőben világos álláspontot fogalmaz majd meg a kérdésben – szögezte le.
A parlament munkáját értékelve Egeresi elmondta, hogy az lehetőségeihez, hatásköréhez mérten jól teljesített. Viszonylag gyakran ülésezett a ház, és nem voltak hónapokig halogatott témakörök, tette hozzá, de úgy vélekedett, hogy a polgároknak kell majd a végső osztályzatot megadniuk.
MOST MÁR KÉSŐ...
A választási rendszer módosítására vonatkozó javaslatot megkésettnek ítélték a többi parlamenti pártnál. Predrag Matejin, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője kijelentette, hogy e szervezet tavaly támogatta a liga kezdeményezését, mellyel részarányossá vált a választási rendszer. Úgy fogalmazott, hogy komolytalan kísérletnek számít módosítani a választási rendszert közvetlenül a szavazás évében.
– Már megegyeztünk egyszer abban, hogy az előző modell nem volt megfelelő. Ez az a modell, amelyik lehetővé tette a Demokrata Párt számára, hogy húszszázalékos támogatottság mellett megszerezze a mandátumok csaknem felét és az abszolút többséget – húzta alá.
A tavalyi módosítást kezdeményező VSZL táborában sem tartják jó ötletnek az utolsó pillanatban módosítani a játékszabályokat. Dušan Jakovljev frakcióvezető elmondta, hogy végleges álláspontot akkor alakítanak majd ki a pártnál, ha alaposabban áttanulmányozták a most kézhez kapott dokumentumot. Pavle Budakov, a Szerbiai Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezetője szerint sem most jött el az ideje a kérdés újbóli felvetésének, különösen azért nem, mert köztársasági szinten egy akciócsoport már dolgozik a politikai rendszer átalakításán, s ebbe beletartozik a választási rendszer módosítása is. Mint mondta, a jelen pillanatban nem lehet azt sem tudni, hány képviselője lesz majd a tartományi parlamentnek, ezért egyelőre tárgytalan vitát nyitni minderről. Ennek ellenére a javaslat számos elemét figyelemre méltónak nevezte.
