Kurd kézben az elnök sorsa?

Szabó József

2015. június 6., 08:48 >> 2015. június 6., 13:07

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Rendkívül fontos választást tartanak Törökországban, amelynek tétje az államszerkezet átalakítása, a parlamentáris rendszer leépítése, illetve felváltása az elnöki kormányzással. Recep Tayyip Erdoğan államfő legalábbis abban bízik, hogy a 2003 óta kormányzó, általa alapított Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a vasárnapi voksoláson is remekel, ami lehetőséget biztosít számára nagyszabású tervei megvalósításához.

A szultáni ambíciókat dédelgető elnök még több hatalmat akar, ami az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados parlamenti többséget feltételez. Ahhoz, hogy az AKP egyedül keresztülvigye az elnöki rendszer bevezetéséhez szükséges változtatásokat, meg kell szereznie az 550 fős parlament 367 képviselői helyét. Ha ez mégsem sikerülne, marad a másik lehetőség: a 60 százalékos többség (330 mandátum) biztosítása, ennek birtokában referendum írható ki az elnöki rendszerről. Mindez azonban vágyálomnak tűnik. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy az államfőt támogató kormánypárt nem szerez kétharmados, de még abszolút többséget sem. A közvélemény-kutatásokból ugyanakkor az is kiderül, hogy az AKP ezúttal is első lesz; a szavazatok 38–45 százalékára számíthat.

Győzelme annak ellenére biztosra vehető, hogy a párt és az államfő környezete korrupciós botrányokba keveredett. A zűrös ügyek, a rendőrség és a bíróságok „átalakítása”, a közösségi média időnkénti blokkolása, a 2013-as tüntetések szétverése, vagy az elnöki rendszer bevezetésének lebegtetése azonban alaposan megtépázta az AKP korábbi népszerűségét.

Az ellenzék egy része közben megerősödött, de győzelemre nincs esélye. A kormány bírálójaként viszont azzal riogat, hogy az ország diktatúrába süllyed, és örökre eltávolodik az EU-ba vezető úttól, ha megvalósul Erdoğan elképzelése a prezidenciális rendszerről.

Az AKP fő ellenfele a Köztársasági Néppárt (CHP), amelyet a modern török állam atyja, Kemal Atatürk alapított. Az utóbbi 13 évben azonban folyamatosan esett a balközép párt népszerűsége, emiatt a voksok 27–28 százalékára számíthat. A radikális jobboldali

Nacionalista Néppárt, amelyet még Nacionalista Cselekvés Pártként (MHP) is emlegetnek (MHP), támogatottsága 17 százalék körüli. Nagy meglepetést aligha okozhatnak.

Erre a középbal Népi Demokratikus Párt (HDP) lehet képes. A 12 milliós törökországi kurd közösség érdekeit képviselő politikai erő akár egy százalékkal is átlépheti a parlamentbe jutás tízszázalékos küszöbét. Ha ez bekövetkezik, átalakíthatja a törvényhozási viszonyokat, sőt veszélybe sodorhatja Erdoğan tervét a személyére szabott elnöki köztársaság kialakításáról. A párt parlamentbe jutásával ugyanis csökkenne annak az esélye, hogy az AKP meg tudja szerezni az alkotmánymódosításhoz szükséges többséget.  


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége