CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚ

A hithez, a nemzethez és az anyanyelvhez ragaszkodva

MTI , Magyar Szó

2015. május 25., 08:28 >> 2015. május 25., 19:08

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az őseik hitéhez, a nemzetükhöz és az anyanyelvükhöz való hűségre buzdította a csíksomlyói búcsúba érkezett hívek százezreit a pünkösdszombati szentmisén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A rendezvényen részt vett Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is, és a szertartás után a közmédiának nyilatkozva mindenki számára megszívlelendőnek nevezte a csíksomlyói búcsún elhangzott szentbeszéd hűségről szóló üzenetét.

Szentmise a csíksomlyói búcsún a Kis- és Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben felállított oltárnál (MTI fotó – Máthé Zoltán)

Szentmise a csíksomlyói búcsún a Kis- és Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben felállított oltárnál (MTI fotó – Máthé Zoltán)

„Legyünk hűek őseink szent hitéhez és erényeihez, vagyis katolikus keresztény szent hitünkhöz, legyünk hűek nemzetünkhöz és szülőföldünkhöz, és legyünk hűek anyanyelvünkhöz, anyanyelvi kultúránkhoz” – hangoztatta Jakubinyi György, az erdélyi főegyházmegye vezetője a Kis- és Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben tartott szabadtéri szentmisén. Jakubinyi György a hithez való hűség magyarázatában azt a 448 évvel ezelőtt vívott tolvajos-tetői csatát említette, amelyet a székelyek római katolikus hitük védelmében vívtak meg a protestáns hittérítőkkel szemben. Elmondta: vannak, akik kétségbe vonják, hogy egyáltalán volt-e ilyen csata, de kellett valaminek történnie, mert különben a katolikus székelyek nem tettek volna olyan fogadalmat, hogy pünkösd szombatján minden évben összegyűlnek a csíksomlyói hegynyeregben. Az érsek szerint ugyanis az egyházi ünnep előtti nap az egyik legalkalmatlanabb a zarándoklatra.
A szülőföldhöz való hűség példázatára elmondta, a szent család is Egyiptomba menekült, de két év után visszatért szülőföldjére, és azután már soha nem hagyta el azt. Az anyanyelvhez való hűséget azzal példázta, hogy a keresztre feszített Jézus nem az egyháza hivatalos nyelvén, hanem édesanyja nyelvén, arámiul mondta el utolsó szavait: Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? Az érsek prédikációjában a kánai menyegző bibliai történetét, Jézus első csodatételét idézte. Megemlítette, Mária azt tanácsolta a menyegzői bor elfogyta miatt hozzá fordulóknak, hogy tegyék meg mindazt, amit a fia mond; ezt követően változtatta Jézus borrá a vizet. Hozzátette, azóta is csak az isteni parancsolatok megtartásával, a felebaráti szeretettel lehet kifejezni az Isten szeretetét. „A gyermek is úgy fejezi ki a szülők iránti szeretetét, hogy szót fogad nekik” – magyarázta.
A Jakubinyi György gyulafehérvári érsek által a Kis- és Nagy-Somlyó közötti nyeregben bemutatott szabadtéri szentmisén a több százezer zarándok között részt vett Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és felesége, Herczegh Anita is. „A hűségről szólt ez a szentbeszéd, amit mindannyian megszívlelhetünk. A hit hűségéről, a szülőföldhöz és a nemzethez tartozás hűségéről és az anyanyelv megtartásának hűségéről. Nehéz lenne ehhez bármit is hozzátenni, azt gondolom, hogy ez pont elegendő útravaló mára, holnapra és holnaputánra mindannyiunknak, hogy ki-ki a pünkösdi ünnepeket e gondolatok jegyében töltse, továbbadva e gondolatok magvas tartalmát hozzátartozóknak, barátoknak, ismerősöknek!” – mondta a közmédiának nyilatkozva a köztársasági elnök. Úgy vélte, a szentbeszéd egyaránt szólt azoknak is, akik elzarándokoltak Csíksomlyóra, és azoknak is, akik a tévén vagy rádión kísérték figyelemmel a szentmisét; a hűség üzenete egyaránt megszívlelendő azok számára is, akik Magyarországról érkeztek, és azoknak is, akik Erdélyben élnek.
Áder János megjegyezte: elnökké választása óta harmadik alkalommal vett részt a csíksomlyói búcsún, amely számára a „legek” pünkösdje volt. Most volt a legmelegebb, most voltak becslése szerint a legtöbben, és a három alkalom közül ez volt „a leggöröngyösebb út”, amelyen felmászott a mise helyszínéül szolgáló hegynyeregbe – mutatott rá Áder János, a székely himnuszra utalva, amelyet a szentmise végén, a pápai és a magyar himnusz után együtt énekelt el a csíksomlyói nyeregben összesereglett több százezer ember.
Az idén teljes búcsúval járó pápai áldásban is részesültek a csíksomlyói búcsú zarándokai abból az alkalomból, hogy ebben az esztendőben 500 éves a csíksomlyói Mária-kegyszobor, és az idei zarándoklatra az – ebből az alkalomból meghirdetett – jubileumi Mária-évben került sor. Az idén ötszáz éves csíksomlyói Mária-szobor a világon ismert legnagyobb kegyszobor. A reneszánsz stílusú, hársfából készült alkotás magassága 2,27 méter, alkotója ismeretlen. Az eseményre a magyar kormány támogatásával újították fel a Makovecz Imre tervei alapján készült Hármas halom oltárt.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége