2024. április 26., péntek

Európa kicsiben

Megkezdte tegnap munkáját az Európai Régiók Közgyűlése (AER) egyik legfontosabb programja, a Nyári Akadémia, melyen 20 ország több mint 110 képviselője vesz részt. A tanácskozás fő témája a multikulturalizmus, a többnyelvűség és a tolerancia. A rendezvény központi része Újvidéken történik, de a hét folyamán a részvevők hat vajdasági községbe tesznek látogatást, ahol a nemzeti közösségek egymás mellett élését a gyakorlatban is megtapasztalhatják.

Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke az egybegyűlteket köszöntve elmondta, Vajdaság számára az AER megszervezése kulcsfontosságú, mert alkalom adódik a bemutatkozásra, a múltból eredő, Szerbiát érintő kellemetlen előítéletek eltörlésére, és nem utolsósorban Szerbiának az európai uniós országok nagy családjához való közeledésre.

– Ha Vajdaság kerül szóba, szükséges elmondani, hogy ez a térség a történelem során számtalanszor került a hadakozó felek kereszttüzébe, és azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ez a vidék háromszáz évvel ezelőtt – amikor benépesítése kezdődött –, puszta és lakatlan volt. A betelepülők már akkor felismerték és a gyakorlatban megtanulták, hogy különböző népek és csoportok miként élhetnek egymás mellett békében és összhangban. A vajdasági ember számára az egymás mellett élés, a többnemzetiség, a tolerancia már azelőtt is ismert volt, mielőtt ezeket a fogalmakat megalkották volna. Manapság Vajdaságban húsznál is több nemzet él, hat nyelv van hivatalos használatban és a közmédia tíz nyelven közöl műsorokat. Tehát elmondható, Vajdaság Európa kicsiben – mondta Pásztor.

Az a tény, hogy az Európai Régiók Közgyűlése épp Vajdaságot választotta az idei Nyári Akadémia megszervezőjének, arról tanúskodik, hogy régiónk visszaszerezte tekintélyét a térségben élő nemzeti közösségek identitásának megőrzése terén, melyet a kilencvenes évek háborúinak szelében elveszített – mondta Bojan Pajtić tartományi kormányfő a Nyári Akadémia részvevőit köszöntve.

Mint kifejtette, az utóbbi tíz évben hatalmas erőfeszítésekre volt szükség, hogy a Vajdaságról kialakult képen javítsunk, és hogy bizonyítsuk, a térségünkben élő nemzeti közösségek a nemzeti tanácsokra átruházott jogok révén magasra tehető mércéknek megfelelően szervezhetik meg életüket az oktatás a művelődés és a tájékoztatás terén.

– Vajdaság az utóbbi években szerzett magának egyfajta autoritást, amelyet korántsem volt könnyű visszanyerni azok után, amik a múlt század végén országunkban történtek, hiszen a „rossz” csöppet sem lebecsülendő. Térségünkben sokszor, és ki tudja immár hányadszor kerül szóba a multikulturalizmus, a többnyelvűség és a különböző közösségekhez való tartozás fontossága, de az a tény, hogy a 20. század Európájában a térségünkön végigsöprő háborúk megtörténhettek, és hogy napjainkban is tartanak világszerte, arra int bennünket, minden egyes szó, amely az emberek és közösségek közti jó viszonyok érdekében hangzott el, sohasem hiábavaló – mondta Pajtić.

Az összejövetelen felszólalt Hande Özsan Bozatli asszony, az Európai Régiók Közgyűlésének elnöke, Viking Jonsson, a svéd Sörmland régió elnöke, Dag Ronning, az AER szociális, oktatási és tájékoztatási bizottságának alelnöke, Beat Rohner, az AER ifjúsági szervezetének elnöke, valamint Zoran Jeličić és Dobrica Milovanović, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának képviselői.

Dr. Várady Tibor akadémikus előadásában arra kereste a választ, hogy az egyenlőség vagy a különbözőség révén lehet toleranciát építeni. Mint kifejtette, a válasz a kettőnek az ötvözetében rejlik.

– Szerbia elnökének megválasztásakor minden polgárnak egyenlő jogokkal kell rendelkeznie, míg más helyzetekben, mint az evangélikus templom egyházfőjének megválasztásakor, az a logikus, hogy nem mindenki, hanem csupán az evangélikus vallásúak tehessék le voksukat. Fogalmazhatunk úgy, hogy esetenként nem minden polgár egyenlősége az igazi egyenlőség, hanem kizárólag az érintettek egyenlősége az igazi egyenlőség. Ugyanúgy nem egyenlőség, ha mindenkinek egyenlő joga van a cirill ábécé használatához, minthogy Vukováron sem egyenlőség az, hogy mindenki latin ábécét alkalmazzon. Tehát a különbözőség része kell, hogy legyen az egyenlőségnek, mert enélkül nem beszélhetünk igazi egyenlőségről – mondta Várady professzor.

Tegnap Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke Hande Özsan Bozotlival, az Európai Régiók Közgyűlésének elnökével is tárgyalt. A beszélgetés részleteit a tanácskozást követő sajtótájékoztatón ismertették.

– Vajdaság számára az AER-beli tagság nem csupán formalitás, hanem elemi érdek, hogy a szervezeten belül megfogalmazhassuk azokat a projekteket, amelyekből nekünk anyagi, és nem csak anyagi hasznunk származik. Az előző időben nem túl sok hozadéka volt a tagságnak, de amióta Hande Özsan Bozotli asszony az elnök, úgy tűnik felgyorsultak az események, és felpezsdülés tapasztalható az AER-en belül – mondta Pásztor István.

Hande Özsan Bozotli kifejtette, Vajdaság az AER-hez való csatlakozás pillanatától aktív és konstruktív partnernek mutatkozott, és politikai vezetőinek magatartása teljes egészében megegyezik az AER alapelveivel.

– Mint ahogy Vajdaság az egymás mellett békében élő nemzeti közösségeket tömöríti, az AER is arra törekszik, hogy különböző régiók politikusait és közhivatalnokait egybefogva a regionalizmus elvét hirdesse – mondta az elnök asszony.

Hozzátette, jelenleg a regionális politikusok a nemzeti parlamentek döntéseit hajtják végre, de a jövőben arra kell törekedni, hogy részt vehessenek az európai magas rangú intézmények döntéshozatalában is. Az AER fő célja tehát, hogy a regionális kormányokat és a politikusokat közelebb hozza, hiszen valamennyien egy cél felé tartunk – mondta Hande Özsan Bozotli.

A Nyári Akadémia részvevői a délelőtti hivatalos részt követően Karlócára látogattak el, ahol idegenvezető kíséretében megtekintették a szerb pravoszláv egyház püspökségi kincstárát, a Fruška gorán a Görgeteg és Remete kolostorokat és a Békekápolnát. A látogatás utolsó állomása Čortanovci volt. Ma a részvevők Antalfalva községbe látogatnak.