A krími önkéntesek mögött orosz katonák álltak, hogy biztosítsák a félsziget lakosságának szabad véleménynyilvánítását, a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról pedig részben a NATO bővítésének veszélye, Ukrajnának a szervezethez csatlakozása miatt született döntés - jelentette ki Vlagyimir Putyin a Közvetlen kapcsolat című csütörtöki élő televíziós műsorban.
A tervezettnél tovább, a mintegy 4 órán át tartó műsorban az orosz államfőhöz csak az adás kezdetéig mintegy 2,5 millió kérdés érkezett, ezek közül az adás műsorvezetői feltételezhetően a Kreml előzetes szűrését követően válogattak.
A 2001 óta 12. alkalommal megrendezett országos társadalmi fórumnak szánt műsorban az orosz államfő honfitársai kérdéseire válaszolt. Ezek túlnyomó többsége a Krímre és az ukrajnai helyzetre vonatkozott. A kemény bírálatok ezúttal is hiányoztak. Még Irina Hakamada ellenzéki politikus is visszafogott stílusban kérdezhetett a stúdióban. Megjegyezte, történt, ami történt (a Krímben), ön győztes. Egyetlen vércsepp nélkül vitte véghez a műveletet (a Krím elcsatolását). Ön ma azt mondta, hogy a zöld emberkék, a katonáink védték az embereket (a félszigeten).
Az orosz ellenzéki mindazonáltal bírálta Európát is, amely szerinte pihen, és sohasem oldott meg problémákat, Oroszország pedig elsősorban az Egyesült Államokkal folytat párbeszédet. Hakamada arra várt választ, lehetséges-e a kompromisszum Moszkva és Washington között.
Vlagyimir Putyin közölte, hogy szerinte a megegyezést Ukrajnán belül kell elérni. Úgy vélte, nem az a kérdés, hogy - a szerinte egyébként törvénytelennek tartott, május 25-re tervezett - elnökválasztást vagy a föderalizációról szóló népszavazást tartják meg előbb Ukrajnában, hanem, hogy biztosítsák az ott élő oroszok jogait.
Ezzel kapcsolatosan Putyin burkoltan figyelmeztette Kijevet.
- Emlékeztetnék arra, hogy a Szövetségi Tanács (a parlament felsőháza) felhatalmazott a fegyveres erők bevetésére Ukrajnában - mondta. Rögtön hozzátette: Igazán remélem, hogy nem kell ezt a jogot gyakorolni, és képesek leszünk politikai-diplomáciai eszközökkel rendezni ezeket a sürgető kérdéseket.
Az orosz államfő az élő televíziós műsorban először ismerte el, hogy a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozását megelőző eseményekben, így a március 16-án tartott népszavazás biztosításában részt vettek az orosz katonák. Azt mondta, az önkéntesek háta mögött korrekt módon, de határozottan és professzionálisan cselekedtek az orosz katonák, hogy lehetővé tegyék a krími népszavazás szabad lebonyolítását, és megakadályozzák, hogy a lakosság ellen fegyvert használjanak.
Vlagyimir Putyin azt is közölte, Oroszország nem tervezte a Krím félsziget bekebelezését és azt sem, hogy ott katonai műveleteket hajtson végre. Azt mondta, országa kész volt a kialakult geopolitikai realitások közepette építeni kapcsolatait (Ukrajnával), de az orosz nyelvű lakosságot fenyegető valódi veszélyek indították arra, hogy cselekedjen.
Putyin azt is elismerte, hogy a Krím elcsatolásáról részben a NATO bővítésének veszélye, Ukrajnának a szervezethez csatlakozása miatt született döntés Moszkvában. Voltak ilyen gondolataink, hogy ha nem teszünk semmit, akkor ők (a nyugati államok) erőszakkal bevonják Ukrajnát a NATO-ba - mondta az orosz államfő.
Putyin ugyanakkor az Oroszország Ma állami médiavállalat vezetőjének stúdióbeli felvetésére válaszolva hozzátette, hogy Oroszország nem tart és nem is kell tartania az észak-atlanti szövetség agresszív politikájától.
Az orosz államfő a Dnyeszteren túli terület ügyére is kitért. Megkerülte a kérdést, hogy Oroszország elismerje-e a szakadár Dnyeszter menti Köztársaság függetlenségét, de felszólította Ukrajnát és Moldovát, hogy oldja fel a terület blokádját, nyissa meg a közlekedési és szállítási útvonalakat.
A Dnyeszter bal partján húzódó, a Moldovai Köztársaságból kiszakadó államalakulat parlamentje szerdán függetlenségének elismerésére szólította fel Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót. Az orosz elnök a televíziós műsorban leszögezte, a terület lakosainak biztosítani kell a jogot, hogy maguk döntsenek sorsukról, és a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta.
Berlinből feltett magyar újságírói kérdésre válaszolva Putyin kijelentette, hogy Oroszország nem akarja tönkretenni kapcsolatait Európával és nem tart attól, hogy az Egyesült Államok elronthatja Moszkva és az európai országok viszonyát. Azt mondta, hogy a kapcsolatokban fő a bizalom és arra kell törekedni, hogy bizonyos feladatokat közösen oldjanak meg.
Putyin a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetőjének kérdésére válaszolva nyilvánvaló tendenciának minősítette a jobboldali pártok választási győzelmét és a sokkal szélsőségesebb erők választási sikerét Magyarországon és Franciaországban. Úgy vélte, hogy mindez (az európai államok EU-n belüli) szuverenitásának növelésére irányuló törekvésével van összefüggésben.
Az orosz államfő Moszkva és Washington viszonyáról azt mondta, hogy a kapcsolatok újraindítása nem mostanában állt le, hanem még a líbiai eseményeket (a nyugati beavatkozást) követően. Szerinte jelentős mértékben megszűnt a bizalom Oroszország és az USA között, és ebben nem Moszkva a hibás. Közölte, hogy országa törekedni fog a bizalom visszaszerzésére, de ragaszkodik ahhoz, hogy megvédhesse érdekeit.
Vlagyimir Putyin azt is elmondta, hogy Moszkva még egy hónapig hajlandó türelemmel várni, de ha ez alatt Ukrajna nem fizeti ki az orosz gázért járó tetemes adósságát, akkor Moszkva áttér az előre fizetés rendszerére.
