2021. június 14., hétfő

Catherine Ashton: Tárgyalások legkésőbb 2014 januárjában

Ha Szerbia alkalmazza a brüsszeli megállapodást, akkor jövő év elején megnyithatja a csatlakozási tárgyalásokat

(Fotó: Tanjug)

Miután felháborodottan fogadta a hírt, hogy az Európai Unió Tanácsa kedden nem javasolt konkrét dátumot, amikor Szerbia megkezdhetné a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, Ivica Dačić szerb miniszterelnök tegnap Brüsszelbe utazott, ahol egyebek mellett Catherine Ashtonnal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével találkozott. Ashton arról biztosította Dačićot, hogy Szerbia legkésőbb 2014 januárjában megkezdheti a tárgyalásokat. A főképviselő elégedett, amiért a Miniszterek Tanácsa egyhangúlag a tagfelvételi tárgyalások megkezdését javasolta az EU állam- és kormányfőinek.

– Boldog vagyok, hogy az EU mind a huszonhét tagállamának a külügyminisztere elismerte azt a hatalmas munkát, amelyet Szerbia és Koszovó végeztek el. Az is boldoggá tesz, hogy egyhangúlag támogatjuk Szerbia európai útját és az ország miniszterelnökének elkötelezettségét, valamint politikai bátorságát. Kiemelkedően elégedett vagyok, amiért az Európai Unió Tanácsa a csatlakozási tárgyalások azonnali megnyitását javasolta és 2014 januárját említették legkésőbbi dátumként. Az Európai Tanács pénteki ülésén ismét beszámolok arról, hogy Szerbia teljesítette kötelezettségét. Most az unión a sor, hogy beváltsa ígéretét – nyilatkozta Ashton, majd elismeréssel adózott Dačić államférfiúi képességei, határozottsága és jövőbelátó természete előtt.

Dačić köszönetet mondott Ashtonnak, amiért az hatalmas igyekezettel segítette Belgrád és Pristina párbeszédét. Ashton betartotta ígéretét, mondta Dačić, majd hozzátette, hogy ez sajnos nem volt jellemző minden közvetítőre a párbeszéd során.

Szerbia pozitív döntésre és a konkrét dátum kitűzésére számít pénteken, mindenféle újabb feltétel megszabása nélkül, emelte ki a miniszterelnök, majd mindenkit biztosított, hogy Szerbia folytatja a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodás alkalmazását.

Szerbiának új tárgyalásokat kell megnyitnia, méghozzá az EU-val, nyomatékosította Dačić és hozzátette, hogy Szerbia ezeket a tárgyalásokat nem kívánja tíz évig elhúzni, hiszen mielőbb az EU-hoz kíván csatlakozni.

Brüsszelben Dačić José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, valamint az EB egyéb képviselőivel is találkozott.

Amint arról már tegnapi számunkban tudósítottunk, a Miniszterek Tanácsa kedden nem javasolt konkrét dátumot a Szerbiával megkezdendő csatlakozási tárgyalások vonatkozásában. Az EU külügyminiszterei egyedül abban értenek egyet, hogy Szerbiának meg kell kezdenie a tagfelvételi tárgyalásokat, a végső döntést azonban az Európai Tanács hozza meg, holnap. A külügyminiszterek egytől-egyig elismerték, hogy Szerbia hatalmas erőfeszítésekkel igyekezett és igyekszik megoldani a koszovói kérdést. Ebben a folyamatban hatalmas lépéseket sikerült megtennie az országnak, vélik a külügyminiszterek.

– Az EU bővítéséről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról folytatott vita során az EU külügyminiszterei arra a közös megállapításra jutottak, hogy a csatlakozási tárgyalások Szerbiával történő megnyitását javasolják az Európai Tanácsnak. Az Európai Unió Tanácsa elismerését fejezi ki Szerbia és Koszovó előtt a kapcsolataik rendezésére irányuló igyekezetük miatt. Az Európai Unió Tanácsa azt javasolja az Európai Tanácsnak, hogy haladéktalanul kérje fel az Európai Bizottságot a Szerbiával megkezdendő tagfelvételi tárgyalásokhoz szükséges előkészületek elvégzésére. Az Európai Unió Tanács emellett azt javasolja az Európai Tanácsnak, hogy az Európai Bizottságtól az uniós és a szerbiai jogrend összehasonlítását kérje. Az Európai Tanács júniusi ülésétől azt várjuk, hogy döntés szülessen a Szerbiával megkezdendő csatlakozási tárgyalásokról. Az Európai Unió Tanácsának javaslata szerint legkésőbb 2014 januárjában kellene megtartani az első tárgyalási kört. Az Európai Unió Tanácsa nyomatékosítani kívánja, hogy a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat tartós normalizálódása, valamint az eddigi megállapodások maradéktalan alkalmazása továbbra is lényegi fontosságot élvez Szerbia európai integrációjának tekintetében – áll egyebek mellett a Miniszterek Tanácsának közleményében.

Az elmúlt hetek történéseiből és nyilatkozataiból egyértelművé vált, hogy a dátum kitűzésével kapcsolatban Németország álláspontja lesz a döntő.

Andreas Schockenhoff, a német hatalmi CDU külpolitikai szakértője elmondta, hogy bár a Bundestag mai ülésén feltehetőleg elismeri Szerbia előrelépéseit, a konkrét dátum kitűzését azonban feltételekhez köti. A soron következő EU-csúcson még nem kell dátumot kitűzni Szerbia vonatkozásában, szögezte le Schockenhoff a Der Tagesspiegelnek nyilatkozva, valamint hozzátette: „Arra számítunk, hogy Angela Merkel kancellár ezt az álláspontot fogja képviselni az EU-csúcson.”

A Bundestag arra utasítja majd a német kormányt, hogy az EU-csúcson támogatásáról biztosítsa Szerbiát a Koszovóval folytatott párbeszéd tekintetében, zöld jelzést adjon a balkáni országnak, ugyanakkor a konkrét dátum kitűzését, amikor Szerbia megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat, még ne támogassa, magyarázta Schockenhoff, majd hozzátette: „A konkrét dátumot csakis akkor lehet kitűzni, ha Szerbia teljes egészében végrehajtja a brüsszeli megállapodás alkalmazásáról szóló megállapodást. Németország szerint az EU-nak meg kellene nyitnia a tagfelvételi tárgyalásokat Szerbiával, ugyanakkor ez csak akkor lehetséges, ha megvalósul a brüsszeli megállapodás.”

Hasonlóan nyilatkozott Gunther Krichbaum, a Bundestag Európa-ügyi Bizottságának elnöke, aki azonban a Miniszterek Tanácsához hasonlóan 2014. január elejét emlegette dátumként.

– Soron következő ülésén a Bundestag zöld fényt ad Szerbiának és a német kormány ennek mentén alapjában véve támogatni fogja a csatlakozási tárgyalások megnyitását Szerbiával. Ugyanakkor 2014 januárjában ismét értékelni kell a Belgrád és Pristina közötti megállapodás alkalmazását. A tárgyalások csakis akkor kezdődhetnek meg, ha Szerbia maradéktalanul alkalmazza a megállapodást. A megállapodás alkalmazásával Szerbia és Koszovó ugyanazt érhetik el, mint amit Németország és Franciaország ért el a második világháború után: a megbékélést. Szerbia és Montenegró tekintetében nagyon hasonló az eljárásmód. Montenegrónak szintén már a tárgyalások megkezdése előtt meg kellett oldania a lényegi problémákat. Ez csakis pozitív lehet, hiszen ezek a kérdések később biztosan akadályoznák a folyamatokat. Szerbia európai útja nem a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumától függ, hanem a tárgyalásokra való megfelelő felkészüléstől és az eltántoríthatatlan politikai akarattól – fogalmazott Krichbaum.

A DÁTUM MAGÁTÓL JÖN

Milan Krkobabić, a hatalmi Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártjának (SZENYP) alelnöke nem aggódik a csatlakozási tárgyalások megnyitásának dátuma miatt, ami szerinte majd eljön magától. A dátum elnyerése csupán egy állomás az európai integráció hosszú útján, emelte ki Krkobabić, aki szerint egyértelmű, hogy a dátum odaítélése, illetve megszerzése nem egyedül Szerbiától függ. Ugyanakkor a szerb államvezetésnek mindent meg kell tennie azért, hogy ne gátolja a folyamatot, hangsúlyozta Krkobabić.

– A dátum majd eljön magától. Akármi is történik, nem változtathatjuk meg az államvezetés által kijelölt irányt. Ha döntöttünk egy bizonyos út mellett, akkor arról nem térhetünk le – nyomatékosította Krkobabić.

Azzal kapcsolatban, hogy június 28. után melyik forgatókönyv megtörténte a reálisabb, a rendkívüli köztársasági parlamenti választások kiírása, vagy a kormány átalakítása, a SZENYP alelnöke annyit mondott, hogy mindez egyelőre a spekuláció kategóriájába esik. Ezek a dolgok pillanatnyilag nem a nyugdíjasok pártjától függnek, szögezte le Krkobabić.