Már a délelőtti órákban kezdetüket vették a hivatalos eszmecserék kedden Brüsszelben. Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével elsőként a szerbiai delegáció találkozott, melynek az Ivica Dačić miniszterelnök által vezetett megszokott összetételű küldöttség mellett – engedve a nemzetközi diplomácia nyomásának – Aleksandar Vučić kormányfő-helyettes is a tagja volt. Ashton ezt követően a koszovói küldöttséget fogadta, melyet Hashim Thaçi miniszterelnök, továbbá Edita Tahiri, Hajredin Kuçi és Slobodan Petrović koszovói kormányalelnökök alkottak. A külön-külön megtartott megbeszéléseket délután a hármas találkozó követte, melyen úgyszintén ott volt Aleksandar Vučić is. A protokoll állítólag előirányozta, hogy a két delegáció az EU tisztségviselőivel folytatott tárgyalásokat megelőzően Philip Reeker magas rangú amerikai diplomatával is találkozzon, ahogyan arra a korábbi fordulókon is sor került. Hivatalosan viszont csak a koszovói kormányfő kabinetje erősítette meg azt, hogy a Thaçi és Reeker közötti eszmecserére valóban sor is került.
Tudni lehetett, hogy a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd eddigi legfontosabb fordulójáról van szó, melyben a szerb községek autonómiájának mértékével kapcsolatban kellett megegyezésre jutniuk a delegációknak – a szerb államvezetés egy nappal korábban meghatározta, hogy a rendőrségi és igazságszolgáltatást érintő hatáskörök képezik azt a minimumot, amelyből már nem kíván engedni.
A hazai politikai üzenetek, ennek ellenére, lényegesen különböztek egymástól: míg Vučić arról beszélt, hogy a befagyasztott konfliktusból elege van az országnak, s a mítoszokról és legendákról az iskolai órákon meg a médiában kell beszélni, az államnak azonban a jövőjére kell koncentrálnia, addig Tomislav Nikolić államfő azt hangoztatta, hogy Szerbiát senki sem alázhatja meg, s nem fogad el az állam ultimátumszerű dokumentumokat. A szerb községeknek megfelelő hatáskörökkel kell rendelkezniük, s ott soha sem jelenhetnek meg koszovói katonák – húzta alá nyilatkozataiban az államelnök. A keddi brüsszeli egyeztetések ideje alatt Nikolić Szerbia azon elkötelezettségéről beszélt a bolgár képviselőház elnökével folytatott találkozón, mely a konfliktus tartós rendezésére irányul.
A koszovói vezetőség tagjai a megbeszélések előtt adott nyilatkozatokban továbbra is azt hangsúlyozták, hogy csupán a Koszovó alkotmányával összhangban álló megoldásokat tartják elfogadhatónak.
– Azért vagyunk ma itt, hogy Szerbia és Koszovó államok között létrejöjjön a megegyezés. Olyan megegyezés, amely Koszovónak, és a régió egészének is szavatolni tudja az európai perspektívát. Prishtina ma is azt az álláspontját fogja felvázolni, mely a koszovói alkotmánnyal és törvényekkel áll összhangban. A jószomszédi viszonyok mellett kívánunk állást foglalni. Véget szeretnénk vetni az ellenségeskedés időszakának, s meg szeretnénk nyitni az együttműködés, az európai kapcsolatok fejezetét Szerbia és Koszovó között – közölte a koszovói kormányfő, aki még hozzátette: egy, országa jövőjét meghatározó döntés meghozása érdekében utazott most Brüsszelbe.
DOKUMENTUMOK MÉG NINCSENEK
Maja Kocijančić, Ashton sajtófelelőse is kulcsfontosságúnak nevezte a tárgyalások keddi fordulóját, s arról beszélt, hogy a dialógus minden résztvevője teljes erőbevetéssel dolgozik azon, hogy megoldás szülessen.
– Valódi tárgyalásokról van szó, melyeken konkrét kérdéseket vitatnak meg. Az Európai Uniónak mindebben csupán közvetítői szerepe van. Nem tudom megerősíteni, hogy bármilyen dokumentum is az asztalon heverne, csak annyit mondhatok el, hogy mindenki megtesz minden tőle telhetőt a siker érdekében – hangsúlyozta a sajtófelelős akkor, amikor a hármas találkozó már javában folyt a zárt ajtók mögött.
Aleksandar Vulin, a kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője a brüsszeli tárgyalások alatt késő délután azt közölte, hogy semmilyen dokumentumról nem esett szó, s hogy most új alapokra és elvekre helyezték a megbeszéléseket, melyek azonban még nem vezettek eredményre.
– Az egyeztetés nehéz, korai lenne a várható végkifejletről szólni. Ez az eddigi legkínosabb, legkellemetlenebb fordulója a párbeszédnek, érzékeny témákról folynak a viták. Készek vagyunk a megállapodásra, s ezzel nem vagyunk egyedül: mögöttünk áll az egész kormány és a nyilvánosság legnagyobb része is, különösen most, amikor Aleksandar Vučić is csatlakozott a küldöttséghez – fogalmazott Vulin, aki úgy értékelte, hogy ami Szerbiát illeti, nem ez lesz a párbeszéd utolsó fordulója, ugyanakkor érezhető az annak lezárására irányuló nemzetközi nyomás.
Mivel a találkozó első óráiban egyre feszültebbé vált a légkör, Catherine Ashton szünetet kért az esti órákban, mely médiaértesülések szerint újabb egyeztetésekkel telt, s melyet a lapzártakor rendelkezésünkre álló információk szerint a találkozó folytatásának kellett követnie. Senki sem szeretett volna jóslatokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy meddig fog elhúzódni az újrakezdett tárgyalás.
JÖVŐBE TEKINTŐ SZERBIA
Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője véleményének adott hangot, hogy Szerbia – az állam legmagasabb rangú tisztségviselőinek nyilatkozatai alapján – felkészült arra, hogy a jövőbe tekintsen, s ebben a pillanatban ez a legfontosabb, mert optimizmusra ad okot a megoldás megszületésével kapcsolatban. Az egymástól eltérő belgrádi politikai üzenteknek szerinte nem kell nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mert azok egy része csupán belpolitikai használatra szolgál.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság április közepén teszi közzé a Szerbiáról szóló legújabb országjelentését, melyet nagymértékben befolyásol majd a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd eredménye, s melynek alapján majd az uniós államok vezetői döntenek a csatlakozási tárgyalások dátumának kijelöléséről is. Az észak-koszovói szerbek továbbra is kitartanak korábbi álláspontjuk mellett, s a párbeszéd legújabb fordulója kapcsán ismét közölték, nem vesznek majd részt az olyan megállapodások teljesítésében, melyeket károsnak vélnek a koszovói szerb közösség szempontjából. Tiltakozásuk jeleként hétfőn a jarinjei adminisztratív átkelőnél több kilométeres járműsort alakítottak ki, s arra figyelmeztették a dialógus résztvevőit, hogy a szerb alkotmány ellen irányuló megoldásokat nem lesznek hajlandók figyelembe venni. Egy ilyen megoldás esetén kilátásba helyezték, hogy saját autonómiát, azaz független képviselő-testületet hoznak létre az észak-koszovói önkormányzatok, melyhez csatlakozhatna a későbbiekben a többi koszovói szerb község is. Milovan Drecun, a szerb parlament Koszovó-ügyi bizottságának vezetője a bejelentés kapcsán a szerb kormány és a koszovói szerbek közötti egyeztetések fontosságát hangsúlyozta, s veszélyesnek, károsnak nevezett minden egyoldalú, Belgráddal nem megbeszélt lépést.
