Magyarország továbbra is a párbeszédet tartja a legalkalmasabb módszernek a zászlóvita rendezésére – mondta a Krónika erdélyi magyar napilapnak adott interjúban Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A Krónika utalt rá, hogy az államtitkár jelképes agressziónak nevezte a román hatóságoknak a székely zászló kitűzése ellen foganatosított intézkedéseit és megkérdezte, akkor is ilyen keményen fogalmazott volna, ha előre tudja, milyen reakciókat vált ki Bukarestben. Németh Zsolt megjegyezte, finomabban is fogalmazhatott volna, hozzátette azonban, hónapok óta folyik a román kormány helyi képviselőinek a harca a székely zászló ellen, fellépésük pedig tagadja a székelyek jogát a saját jelképeikhez, ami a mai Európában elfogadhatatlan és életidegen.
Az államtitkár megemlítette, nemcsak az EU más országaiban teljesen megszokott a regionális identitás és annak szimbólumrendszere, hanem Romániában is, csak a székelyektől vitatják el ezt a jogot. A Krónika felvetésére, hogy Bukarest tavaly Szerbia uniós tagjelöltségének a megakadályozásával próbálta elérni, hogy Belgrád tegyen konkrét lépéseket a Szerbiában élő román (vlach) kisebbség helyzetének javításáért, most meg az ország belügyeibe való beavatkozásnak tekinti a székely zászlóval kapcsolatos budapesti nyilatkozatokat, Németh kijelentette: „A kettős mérce alkalmazása nem szép dolog, ráadásul a belügyekbe való beavatkozás vádja kicsit talán idejét múlta is. Én hiszek abban, hogy tudunk ebben az ügyben is párbeszédet folytatni.”
A székelyföldi autonómiaigényre vonatkozó kérdésre az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Székelyföld autonómiája nem irányulna a románok ellen. „Attól, ha a magyar nyelv egyenrangúvá válik a románnal, ők még ugyanúgy boldogulhatnak anélkül, hogy beszélnének magyarul, a közigazgatásban a román nyelv nem veszti el a szerepét. Megszűnik viszont egy olyan dolog, ami ma mérgezi a kapcsolatokat, és amivel a magyarokat naponta szembesítik: nevezetesen hogy nyelvük, jelképeik alacsonyabb rangúak, idegenek szülőföldjükön vagy akár tiltottak, büntetést érdemlőek” – fogalmazott, s hozzátette, a jogegyenlőség, az otthonosság érzésének megteremtésével Románia nem lesz kevesebb, hanem több, gazdagabb, a kétoldalú kapcsolatok pedig tehermentessé válnak, ami kölcsönös érdek.
