Egy gyorsétteremben a vevő megkapja a burgert, felnyitja a dobozt, és önmagából kikelve, de még a kulturált kereteken belül, az egész gyorséttermet egy pillanatra megakasztó pár perces performansz keretében rendkívül szemléletesen körülírva felteszi a kínzó kérdést, melynek lényege: „Miért nem olyan kívánatos ez a burger, mint ott fenn a fotón? A kétszer ilyen vastag húst miért nem öleli körbe a kibuggyanó sajt és zöldségek? Csinálja meg PONT olyanra vagy hívja az étteremvezetőt!” Az étteremvezető megérkezik, majd egy kis beszélgetéssel és némi ajándékfagyival sikerül lenyugtatni a kedélyeket...
Az ételfotózás külön szakterület. Szép ételfotót úgy a legkönnyebb készíteni, ha maga az étel is szép és mondjuk éppen akkor gördült ki a konyhából egy frissen, melegen és a szakácsnak is jutott szépérzékből a díszítéshez, tálaláshoz. Egy gyorséttermi burger esetében ez már nehezebb, de az alkalmazottak igyekeznek mindenkit megnyugtatni, hogy ugyanazokat a nyersanyagokat használják fel, mint a konyhán, de azért beismerik, hogy van pár trükk és a végeredmény valóban sokkal szebb, mint ami végül a tálcánkra kerül.
Egyrészt a profi fotóstúdióban is berendeztek egy fullos konyhát, így minden frissen készül, és ha tizedikre sem sikerül szépre a hús, akkor tizenegyedszerre is megsütik. A húst picit kilógatják a zsemle közül, csakúgy, mint a feltéteket, amiket picit lépcsőzetesen helyeznek el, hogy minél több látszódjon a képen. A gusztusos ketchup- és mustárcseppeket fecskendővel igazítják tökéletesre. Ha pedig nem szépen olvadt a sajt, akkor egy hajszárító és csipesz segítségével még rágyógyít egy kicsit a food-stylist.
Ha fizikailag kihozták a maximumot a burgerből, akkor irány a retus, és mint tudjuk, Photosop segítségével bárkiből lehet címlaplány, nincs ez másképp egy sajtburger esetében sem. Rutinos kattintások és eszközhasználat nyomán eltűnnek a zsemle „bőrhibái”, kisimul, mintha szemránckrémmel oltottuk volna be, és a tökéletlen szezámmagok is köddé válnak. Ha a sajt még a hajszárítónak sem adta meg magát teljesen, akkor a képernyőn azt is jól megrendszabályozza a feketeöves PS-mágus.
A végeredmény magáért beszél, a fotóösszehasonlításon a gyári darab lényegesen kisebb, amit annak tudnak be, hogy a dobozban lévő gőz miatt összeesik a zsemle (esetleg fotózáskor nem sütötték át teljesen a húst), a korábban beismert trükkök miatt viszont a burger tartalma is sokkal gazdagabbnak, ínycsiklandóbbnak tűnik.
