Üvegbe zárt történelem (II.)

A szabadkai Városháza a magyar szecesszió egyik gyöngyszeme. Nem csupán egy épület, hanem az egész régió kiemelkedő kulturális és történelmi jelképe, a magyar szecessziós építészet egyik legfigyelemreméltóbb alkotása. Az épület mai napig tartó töretlen népszerűségét és jelentőségét látva, lapunk ezen sorozatában a Városháza megépítésének főbb momentumait, a hozzá kapcsolódó meghatározó személyeket, egyes elemeit, illetve a felújítási munkálatokat mutatjuk be részletesen. Célunk, hogy olvasóink közelebb kerüljenek ehhez az építészeti remekműhöz, és megismerjék azokat a részleteket is, amelyek felett a mindennapi rohanásban gyakran elsiklunk. A sorozatunk huszonnyolcadik részében a Városháza színes üvegablakainak tervezéséről is kivitelezéséről lesz szó.
A szabadkai Történelmi Levéltár értékes dokumentumait elsőként Magyar László levéltáros tárta a nyilvánosság elé, betekintést engedve a szecessziós Városháza egykori építési munkálataiba. A fennmaradt iratok között található Róth Miksa 1909. november 16-án kelt előszámlája is, amely részletesen felméri az épület festett üvegablakainak előállítási költségeit. A neves üvegfestő mester árajánlatában a Díszterem ablakaira két alternatívát is kidolgozott. Az egyszerűbb, tisztán díszítményes kivitelt 9180 koronára becsülte, míg a gazdagabb, figurális elemekkel kombinált változatot 14 580 koronára értékelte. A kisterembe hét, a tisztségviselői szobákba és az esketési terembe tizenegy nagy ablakot tervezett, a lépcsőházba és a vesztibülbe pedig több tucat négyzetméternyi dekoratív üvegfelületet, valamint a régi és az új városházát ábrázoló két különálló üvegfestményt javasolt. Az átfogó munkálatok teljes költségvetése az összetettebb opcióval számolva végül 25 950 koronára rúgott – olvasható a 2012-ben megjelent Városháza-Szabadka című tanulmánykötetben.
Ha azonban összevetjük az 1909-es előirányzatot a ma is meglévő üvegablakokkal, jól látható, hogy a kivitelezés során több ponton is eltértek az eredeti elképzelésektől. A tárgyalások és az építkezés folyamán a Díszterem ablakainak számát növelték, a tervezett huszonhét helyett harminc festett üveg készült el, melyek közül tizenhét alakos ábrázolást, tizenhárom pedig díszítőművészeti elemeket kapott. Ezzel szemben a polgármesteri és a főispáni kistermek üvegablakairól semmilyen későbbi adat nem maradt fenn. Egy, a 2012-ben megjelent Városháza–Szabadka című tanulmánykötetben látható, 1912-ből származó fénykép is bizonyítja, hogy a történelem viharai sem kímélték a csodás üvegmunkákat. A díszlépcső földszinti részén, a régi Városházát ábrázoló ablak alatt egykor a magyar címer volt látható. Bár ez az alkotás mára megsemmisült, a kutatók valószínűsítik, hogy vele szemben Szabadka városának címere állhatott, követve a Díszterem apródos ablakainak elrendezési logikáját.
Szerencsére a Városháza fennmaradt üvegablakai ma is pazar látványt nyújtanak. A díszlépcső emeleti részén, a Díszterem bejáratánál hat keskeny, koszorús díszítésű ablak fogadja a látogatót. Ugyancsak az emeleti lépcsőházban szimbolikus emblémákkal ellátott, valamint nyolc különböző méretű díszítményes ablak található. A földszinti lépcsőrészen a régi és az új városháza képmásai mellett íves ablakok és rozetták láthatók, míg az egykori csendőrségi bejárat felőli lépcsőnél további négy keskeny, díszített üvegablak őrzi a korabeli mestermunkák emlékét. Sorozatunk következő részében még több információt tudhatnak meg a Városháza színes üvegablakairól.