A 20, 30, 50 százalékos árengedményt hirdető feliratok nagyon vonzóak. Valamihez „áron alul” hozzájutni örömet vált ki, pedig gyakran meg sem győződünk arról, hogy tényleg áron alul vásároltunk-e. Nem elegendőek a mínusz 20 százalékos feliratok, a vevőt pontosan tájékoztatni kell/kellene arról, valójában milyen mennyiséghez mennyi pénzért juthat hozzá.
A hamis leárazások gyakorlata sajnos még mindig tapasztalható Szerbiában. Véletlen vagy előre megfontolt szándékkal mind a hipermarketek, mind a ruházati cikkek és lábbeli árusításával foglalkozó kereskedők gyakran alkalmaznak különböző marketingtrükköket, amelyek megtévesztőek lehetnek. Az akciókra és kiárusításokra vonatkozó reklámfeliratok nem felelnek meg minden esetben a valóságnak, ugyanis számtalanszor megtörténik, hogy egy adott leárazott termék iránt érdeklődve a vevő azt a feleletet kapja, hogy sajnos már elfogyott, holott javában tart a meghirdetett akciós időszak.
Mit mond a felügyelő?
Goran Macura, a kereskedelmi felügyelőség vezetője szerint a kereskedő a meghirdetett leárazási időszakra köteles szavatolni nagyobb mennyiségű árut, figyelembe véve a megnövekedett keresletet. Ellenkező esetben, az előírások szerint, a kereskedő büntethető. Ha egy adott akció néhány napig tart, pl. a hónap 12-étől 16-áig, és a vásárló 14-én azt a választ kapta, hogy az adott áru már elfogyott, ezáltal a kereskedő megszegte a törvényt, s emiatt megfelelő módon szankcionálható.
Az üzletek kirakataiban különböző, szembetűnő módon – nagyság, forma, szín szerint – láthatók az akciós felhívások, miközben a kereskedelmi törvény nem pontosítja, hogy mely termékek mekkora mennyiségben kerülhetnek eladásra. Ily módon a kereskedőknek könnyű a dolguk, a vevőket valójában „olcsó” trükkökkel csalogatják az üzletbe, és veszik rá a termékek megvásárlására. A kereskedők önkényesen értelmezhetik a kicsi és nagy keresletet. Tehetik, hiszen az idevágó törvény 44. cikkelye nem határozza meg pontosan a leárazás fogalmát.
Számos szabálytalanság
A Vajdasági Fogyasztóvédelmi Egyesület, hogy hatékonyan felléphessen a hozzájuk érkező panaszok megoldása érdekében, felszólította a kereskedelmi minisztériumot, hogy fűzzön részletes magyarázatot az idevágó cikkelyek értelmezéséhez.
A kereskedelmi felügyelőség vezetője is hiányosnak tartja a kereskedelmi törvény bizonyos szakaszát, ám véleménye szerint e problémát illetően a helyzet a hirdetéseket szabályozó törvénnyel orvosolható. Ugyanis az ellenőrzések során be lehet bizonyítani, hogy marketinghúzásról van-e szó, illetve hogy valaki valótlanságot állít vagy sem.
A kereskedelmi felügyelőség tavalyi ellenőrzései is azt bizonyítják, hogy van még tennivaló ezen a téren, hiszen az elvégzett 1000 ellenőrzés több mint fele esetében különböző szabálytalanságokat tapasztaltak. A kereskedőket bizonyos szabálytalanságok miatt csupán 50–300 ezer dinárig terjedő pénzbírság terheli. Úgy tűnik, hogy ez nem elég szigorú büntetés ahhoz, hogy a kereskedők változtassanak hozzáállásukon.
Itthon és külföldön
A hazai piaci kínálattal szemben a környező országokban más a helyzet, ezért még mindig népszerűek és tömegesek a hétvégi külföldi bevásárlások, a shopping túrák. A magyarországi bevásárlóközpontokban már szinte mindennapossá vált a szerbiai vásárlók látogatása. Ugyanis az EU-országokban nemcsak az élelmiszeri cikkek, hanem a ruházat és a lábbeli jobb minőségű és sokkal olcsóbb, mint Szerbiában, nem beszélve a baba- és műszaki cikkekről. Sok esetben már csak az áfa visszaigénylése miatt érdemes Magyarországon vásárolni.
A kérdésre, hogy miért ekkora az árkülönbség ugyanazon áruk esetében itthon és külföldön, a fogyasztóvédelmi szervezet megpróbált választ kapni a nagyobb hazai kereskedelmi vállalatokban, az illetékesek azonban nem kívántak nyilatkozni. A kereskedelmi felügyelőség illetékese szerint ez a probléma nem tartozik a felügyelőség hatáskörébe.
