Szerbiában is megkezdődött a digitalizáció, azaz a tévés műsorszórás újítása. Az ország 2015-ig kapott haladékot, hogy leálljon az analóg műsorsugárzással. A tervek szerint Európában ez már az idei év végéig megvalósul. A digitális műsorszórás azt jelenti, hogy 7-8 televízió műsorát egy műsorcsomaggá tömörítik, és azt egy adó sugározza egyetlen frekvencián. Ha új típusú televízónk van, akkor az képes a műsorcsomagot kibontani, így zavartalanul élvezhetjük külön-külön a 7-8 programot. Ha régi típusú a tévékészülékünk, akkor szükség lesz egy külön berendezésre, ún. set top boxra, amely a televíziókészülékre csatlakoztatva megoldja a csatornák kicsomagolását.
Az újítás azokat érinti majd a leginkább, akik otthonukban (házi vagy tető) antennán keresztül fogják a tévéműsort, akik kábeltévé-előfizetők, azoknak nem kell különösebb beruházástól tartaniuk. Azonban fontos megjegyezni, hogy amikor új és régi típusú tévékészülékekről beszélünk, akkor nem minden LCD-, LED- és plazmatelevízió számít újnak, ezek közt is akadhat régi típúsú, amely nem alkalmas a digitális jelek vételére.
Hogyan vásároljunk új tévét, illetve melyek azok a tudnivalók, amelyekre érdemes odafigyelni új készülék vásárlásakor? Kérdéseinkre Simon Zoltán, az egyik óbecsei műszaki üzlet tulajdonosa válaszolt.
Mennyire változott a kereslet? Milyen tévéket vásárolnak az emberek?
– Minden típusú tévémárka iránt van kereslet, de elsősorban a vevők anyagi lehetősége határozza meg a választást. A leggyakrabban részletfizetésre vásárolnak tévéket, ritka az az ember, aki megengedheti magának, hogy a zsebébe nyúl és kifizet 500 eurót, ugyanis ennyibe kerül az újabb típusú készülékek ára. Főként a plazmatévék iránt érdeklődnek, mert ezek az új technológia alapján készültek, valamint az LCD-k mellett döntenek. LED-televíziókat ritkábban szoktak vásárolni. A kereslet ezen a téren is úgy történik, mint annak idején a mobiltelefonok megjelenésével, egyre színesebb a kínálat, és ma már presztizs kérdése, hogy mindenkinek legyen LCD- vagy plazmatelevíziója.
Mennyire vannak tisztában a vásárlók a technikai adatokkal? Tudják-e, hogy mit kell szem előtt tartaniuk, vagy inkább az eladó hívja fel figyelmüket az adott karakterisztikákra?
– Általában mindennemű előzetes műszaki ismeret nélkül betérnek az üzletbe és kérnek egy plazmatévét. Nemigen érdekli őket, hogy milyen a karakterisztikája a készüléknek, csak hogy plazma legyen, mert ez ma menő. Természetesen vannak, akik értenek is hozzá, és akik pontosan tudják, hogy mi az, ami érdekli őket. Ezek a vásárlók konkrét kérdésekkel térnek be. A márkatípusra nagyjából odafigyelnek, ezzel kapcsolatban a legtöbb esetben kikérik az eladó véleményét.
Milyen az új típusú tévék kínálata? Tartalmazzák-e a készülékek mindazt, ami a digitális vételhez szükséges?
– Most már általában mindegyik tévében van DVB-T vagy DVB-C tuner, ugyanis ezt a két standardot alkalmazzák Európában. A MPEG–4 tuner, amit Szerbiában terveznek bevezetni, jelenleg még nincs beépítve az új tévékben. Ezt a technológiát egész Európában csak Szerbia és Svédország alkalmazza, a többi országban még a régebbi DVB–T/C standard van érvényben. Elvileg a MPEG–4, mint a legújabb technológia jobb meg szebb, de minden bizonnyal költségesebb is. A DVB–T/C tunerrel rendelkező készülékekhez, információim szerint, a kábeltévé-forgalmazó egy bizonyos PCMI kártya segítségével a márkásabb tévék esetében dekódolja a képet. Szóval a piacon forgalomban lévő LCD-tévékben sincs MPEG–4 tuner. Ez azt jelenti, hogy annak is szüksége lesz arra a bizonyos adapterkártyára, akinek LCD-televíziója van.
Mire figyeljenek a vásárlók? Milyen kell, hogy legyen egy jó készülék?
– Szerintem a legfontosabb szempont a garancia kérdése. Az LG márkájú tévékészülékeknél ilyen probléma nincs, azonban a Samsungnál már igen, reklámokban ez a leginkább ajánlott termék, ezért is gondolják a vásárlók, hogy nagyon jó márka. Ugyanakkor Szerbiában jelenleg ezeknek a típusoknak a szervizelése nincs megoldva, ezért én általában az LG márkájú tévéket ajánlom a vásárlóknak, mert a garancia a legzökkenőmentesebben megoldható. A kevésbé ismert márkák közül pedig a Quardot, mert ez valójában az LG utánzata, amit Macedóniában gyártanak és két év garanciát adna rá. Egyébként a piacfelmérés legújabb adatai alapján az LG és a Panasonic tévékészülékeknek legjobb a képminősége. Természetesen ha a Sony tévéket nem vesszük figyelembe, mert elvileg a Sony már külön kategóriának számít.
Az LG-nél kiemelném azt a karakterisztikát, hogy USB-csatlakoztatáson nézhetők a magasfelbontású filmek (a HD filmeket USB flash-ről vagy egy hordozható harddisk-ről). Nem mindegyik gyártókínálja ezt a lehetőséget: a Sony, a Samsung, a Panasonic és Philips tévék bizonyos típusainál van, az LG tévék esetében azonban mindegyik LCD típusú tévé olvassa a hordozható harddiszket. Ezzel meglehet spórolni egy HD lejátszót, amelynek ára 250 és 350 euró között mozog. Az öt és az ötön aluli miliszekundumos jelzés azt jelenti, hogy a készülék le tudja játszani a gyors felbontású, színárnyalatos képet.
A jelzéseket illetően (mpeg, dvbt, hd ready, hd full, 5 ms…) mire kell odafigyelni? Sok minden szerepel a tévékben, mi az, ami igazán fontos?
– Általában a HD és a Full HD felirat a megtévesztő, ám ezek között nincs nagy különbség. Ugyanolyan szép a kép mindkettőnél, a különbség csupán akkor jelentkezik, ha valaki a tévéprogramot le akarja tölteni a számítógépre. Ilyenkor más a felbontás, de ezt ritkán teszi valaki, az esetek 99 százaléka fordított, a számítógépen keresztül követik a tévéadást.
Az sem mindegy, hogy hány herzen működnek a tévék. Általában a standardok szerint 50-60 herzen, leggyakrabb a 60 hz. Minél nagyobb a szám, annál szebb a kép, például 100 herz tökéletes. Vannak 600 herzes plazmatévék is, ezeknek legjobb a képminősége. Az áramfogyasztást illetően nem árt tudni, hogy a plazmatévék sok áramot fogyasztanak, az LCD-k kevesebbet. Legkevesebb áramot fogyasztanak a LED-tévék. Az LCD- és a LED-televíziók képminőségében nincs nagy különbség, talán a fekete-fehér árnyalatok sokkal szebbek, mint a LED-es tévéknél, de szabad szemmel ezt csak akkor láthatnánk, ha a két tévétípust egymás mellé állítanánk.
Hogyan alakulnak az árak?
– Óriási különbségek vannak az árakat illetőleg, de ezen sajnos mi, kereskedők nem tudunk változtatni, hiszen a hivatalos forgalmazó határozza meg az árakat. A kevésbé ismert márkatípusok – a Vox, Nox és hasonló elnevezésű tévék – ára 25 ezer dinárnál kezdődik. Digitális tévék már 28 ezer dinárért kaphatók, a legdrágább megközelítőleg 60 ezer dinárba kerül.
Set top box – mi ez pontosan?
– Nálunk még nem kapható, egyelőre csupán mese az egész. Információim szerint ezek mellett nem lesz szükség antennára, de olyat is hallottam, hogy a Set top boxok mellett is kell antenna, csak majd ezek a készülékek alapján digitalizálják a műsort. Tudtommal erről még pontos határozat nem született – mondta Simon Zoltán.
