A nyugdíjkorhatár kitolódásának korát éljük, és ez különösen a tranzíciós országokra jellemző, noha világszerte az tapasztalható, hogy az életkor fokozatos meghosszabbodásával az illetékesek egyre inkább úgy döntenek, hogy a nyugdíjkorhatárt is ki kell tolni. Vannak olyan országok, amelyekben már ezt 10-20 évvel ezelőtt megtették, de inkább az jellemző, hogy az utóbbi néhány évben eszméltek fel az illetékesek, és mostanában kezdték változtatni a jogszabályokat, rendeleteket. Egyértelműen a leghosszabb ideig a norvégoknak kell dolgozniuk, ugyanis Norvégiában a nemi hovatartozástól függetlenül csak azok vonulhatnak nyugdíjba, akik 67. életévüket betöltötték. A legkedvezőbb helyzetben az oroszok vannak, náluk még mindig a férfiak 60 a nők pedig 55 évesen mehetnek nyugdíjba. A köztes állapot változó.
Nézzük, hogyan alakul országonként a helyzet:
A listavezető norvégok után a maguk 67 évével a 65 éves korhatár következik, ez a nőkre és a férfiakra is egységesen vonatkozik Kanadában, Lengyelországban, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Új-Zélandon és Spanyolországban. Cipruson is a 65 éves kort szemelték ki a törvényalkotók, azzal, hogy némi engedményeket tettek. Például a bányászok esetében 63 évet határoztak meg, és ugyanúgy a hölgyek is 63 évesen vonulhatnak nyugdíjba, ha 1935 előtt születtek. Moldáviában a férfiak 62, a nők 57 évesen nyugdíjaztathatják magukat, azzal, hogy ez a korhatár akár 54 évre is csökkenthető a hölgyek esetében, ha különösen nehéz körülmények között dolgoztak és 5 vagy annál több gyereket szültek. Efféle kedvezmény van Albániában is, ahol a férfiak 65 évesen és 35 szolgálati évvel nyugdíjérettek, a hölgyeknek 60 éves korukig kell dolgozniuk és szintén 35 szolgálati évvel kell rendelkezniük, azzal, hogy azok, akik 6-nál több gyermeket szültek, és a gyerekek között akad 8 évnél fiatalabb, 50 évesen és 30 év szolgálattal nyugdíjaztathatják magukat. Belgiumban is 65 év a férfiak nyugdíjkorhatára, azzal a megszorítással, hogy akár 10 évig is tovább dolgozhatnak, ugyanis 45 szolgálati évvel kell rendelkezniük.
A felsorolt országoknál valamennyivel enyhébbek a nyugdíjba vonulás feltételei Ausztráliában, ahol a férfiak 65, a nők 60 évesen mehetnek nyugdíjba, azzal, hogy az utolsó 30 évben legalább 15 szolgálati évük kell hogy legyen. Az ukrán törvények meglehetősen enyhék, a férfiak 60 a nők 55 évesen vonulnak nyugdíjba. A hölgyek esetében akár az is elegendő, ha mindössze 5 szolgálati évük van. Nagy-Britanniában pár évvel ezelőtt a hivatalos adminisztrációban dolgozók sztrájkot szerveztek a nyugdíjkorhatár enyhítése érdekében, különösebb sikerrel nem jártak, mert ott is megszületett a döntés, hogy a férfiak és a nők is 65 évesen vonulhatnak nyugdíjba, azzal hogy a hölgyeknek korábban 60 év volt a felső korhatár. Ezt 2010-től 2020-ig fokozatosan 65 évre növelik.
A tranzíciós országokban szinte hasonló a helyzet, az utóbbi néhány évben kezdeményezték a nyugdíjkorhatár kitolását például Horvátországban 2008-ban határozták meg, hogy a férfiak esetében 60-ról 65 évre, a nőknél pedig 55-ről 60 évre növelik a korhatárt. Hasonlóan jártak el Romániában és Csehországban, Bulgáriában pedig 60-ról 63 évre növekedett a férfiak nyugdíjkorhatára, a nők ott is 60 évesen mehetnek nyugdíjba.
Nálunk egyelőre az öregségi korhatár nem változik, hiszen néhány évvel ezelőtt hoztak határozatot arról, hogy a férfiak 65, a nők pedig 60 évesen mehetnek nyugdíjba, viszont a szolgálati év tekintetében most éljük a változások korát. Készül az új törvény, amely szerint a férfiaknak továbbra is 40 évet kell dolgozniuk ahhoz, hogy nyugdíjba vonulhassanak, a nők esetében a 35 évet 38 évre növelik, ami úgy történik majd, hogy 2011-től minden évre 4 hónapot számítanak rá, és 2021-re érik majd el a 38 szolgálati évet.
