A legmagasabb helyről cáfolta a nyugdíjalap azt a fővárosi sajtóhírt, amelyet átvettek más médiumok is. Eszerint legfeljebb még fél évig van pénz a nyugdíjak kifizetésére, ezt követően összeomlik az ország költségvetése és vele együtt a nyugdíjrendszer is.
– Ilyen veszély nincs, a nyugdíjakat saját bevételéből és a költségvetési támogatásból továbbra is rendszeresen kifizeti a nyugdíjalap – közölte nyomban dr. Jovan Krkobabić kormányfőhelyettes és a nyugdíjas párt elnöke, valamint Dragana Kalinović, a nyugdíjalap igazgatója.
A nem minden alapot nélkülöző újsághír ugyancsak megbolygatta a legidősebbek és a kizárólag nyugdíjból élők kedélyét. Hogyisne, hiszen a hír nemcsak a saját megélhetést biztosító járandóság esetleges megcsappanásáról szólt, hanem sok esetben a fiatalabb és eltartott munkanélküli családtagok megélhetéséről is. Köztudott, hogy a nyugdíjasok a társadalom legsérülékenyebb rétege, ebből adódóan igen érzékenyen fogadnak minden nyugtalanságra okot adó híresztelést.
Nyílt titok, hogy a mostani nyugdíjrendszer tarthatatlan és elérkezik majd az az idő, amikor Szerbiában a jelenlegi állapotok mellett nem jut pénz a nyugdíjakra. A járulékokból befolyó összeg ugyanis már nem elegendő a nyugdíjak felére sem. A hiányzó összeget az állami költségvetésből pótolják. A nyugdíjalap igazgatóbizottsága a helyzet rendezésére munkacsoportot alakított azzal a feladattal, hogy felmérje a helyzetet és tegyen javaslatot a pénzügyi állapotok tartós megoldására és a nyugdíjrendszer hosszú távú zavartalan működésére. Az összegező jelentést az igazgatóbizottság a múlt hónapban vitatta meg és fogadta el, azzal a hangsúllyal, hogy a legrövidebb idő alatt meg kell erősíteni a pénzügyi fegyelmet, és létre kell hozni a járulékok kötelező fizetésének mechanizmusát. A helyzet rendezésére vonatkozó záradékot eljuttatták a kormányhoz és az ügyben illetékes minisztériumokba, valamint azokhoz a szervezetekhez és társulásokhoz, amelyeknek képviselői helyet kaptak a nyugdíjalap legmagasabb irányító testületében.
A nyugdíjalap a járulékok fizetését illetően egy olyan fegyelmi mechanizmus létrehozását szorgalmazza, mint amilyen egykor a társadalmi könyvviteli szolgálat volt, amelyen keresztül a vállalatok fizetésforgalma lebonyolódott. Nem lehetett személyi jövedelmet kifizetni, ha korábban vagy egyidejűleg nem fizették be a járulékokat. Tehát szükséges a járulékmegfizettetés szintjének növelése és a munkaügyi, valamint az adópolitikára vonatkozó előírások szigorú betartása.
De más megoldásokat is javasolnak a nyugdíjalap konszolidációjára. Például az alapot mentesíteni kell a biztosítottak ápolási és a testi sérüléséért járó térítmények terhétől, és a jogosultságot át kell irányítani a szociális védelem hatáskörébe. Ugyanilyen célból javasolják, hogy a nyugdíjasok egészségügyi biztosításának terhét közvetlenül az állami költségvetésből fedezzék.
Egy másik javaslat a nyugdíjalap állammal szembeni vagyoni viszonyának rendezése. Ebben a vonatkozásban ideje volna, hogy a nyugdíjalap visszakapja az állami tulajdonban levő vagyonát (nyaralókat, gyógy- és rehabilitációs központokat). A kérdés kapcsán döntő fontossággal bír az egyetértés mindazokkal, akik felelősek a nyugdíjalap működéséért.
Mivel az út a kitűzött célok eléréséhez hosszú és rögös, minél előbb szükség egy újabb nyugdíjreform, amelynek kidolgozásában a hazaiak mellett külföldi tapasztalatokra is támaszkodni kellene. Ehhez szükség lenne a nyugdíjas-egyesületek, a törvényhozó és végrehajtó szervek, a szakszervezetek és a munkáltatók közötti együttműködésre. Az együttműködés reményében küldték el a nyugdíjalap igazgatóbizottságának záradékait a megnevezett illetékeseknek.
