Még az óvatos számítgatást végzőket is meglepte az a bejelentés, hogy az októberi nyugdíjak és az állami alkalmazottak bére átlagosan legfeljebb 1,4–1,6 százalékkal növekedhet. Ennyit tesz (majd) ki ugyanis az előző hat havi infláció, és a társadalmi termék tavaly kimutatott növekedésének a fele, azaz 0,9 százalék. Az átlagnyugdíjra vonatkozólag az összeg mindössze néhány száz dinárt tesz ki, vagyis a novemberben történő kifizetéskor átlagosan 345 dinárral növekszik az ellátmánya azoknak, akiknek jelenleg 23 000 dinárt tesz ki. Ekkora arculcsapást senki sem várt a nyugdíjasok 1,6 milliós táborában.
Előrevetítéskor a hathavi inflációt mintegy 3 százalékosra tervezték, és ez közel jár ahhoz az elképzeléshez, hogy Szerbiában az infláció éves szinten egyszámjegyű legyen. Ezt támasztja alá a mostani számítgatás, amely a június-augusztusi defláción alapszik, csakhogy nem tudni, mennyi lesz a szeptemberi és a későbbi hónapok pénzromlása. Jelenleg éves szinten az infláció 10,5 százalékos.
Mindenesetre a nyugdíjnövelésre vonatkozó mostani számítgatások keresztülhúzták még Jovan Krkobabić kormányfőhelyettesnek, a nyugdíjasok pártja elnökének korábban tett fejtegetéseit is, amely szerint októberben a nyugdíjak 5-6 százalékkal növekednek. Kijelentését a törvény szavával élve arra alapozta, hogy a nyugdíjakat (és a közhivatalnokok bérét) októberben az infláció elmúlt hat hónapi növekedése és a társadalmi termék 2010. évi növekedésének a fele összegében kell növelni. Igen ám, csakhogy a júniust megelőző hónapok havi egy százalék körüli inflációjával szemben, ha hinni lehet a hivatalos statisztikai adatoknak, júniustól megállították az inflációt, mi több, 0,8 százalékos lett a defláció, vagyis ennyivel csökkentek a fogyasztói árak. Ha ehhez hozzáadjuk az áprilisi 1,1 és a májusi 0,4 százalékos inflációt, kapjuk a nevetséges 0,7 százalékot, ami a társadalmi termék 2010. évi növekedése felének felel meg, már az említett 0,9 százalékkal teszi ki a várható nyugdíjnövelés arányát. Persze nem számítottuk be a szeptemberre várható inflációt.
Higgye el az effajta számítást az, aki akarja! Az árak és a megélhetési költségek valós alakulása teljesen mást mutat. A nyugdíjak reálértéke 2010-ben nagyot zuhant. Ha marad a hatályos nyugdíjtörvény, és ha az inflációt a Statisztikai Hivatal továbbra is a vásárlói árak alakulásaként mutatja ki, nehéz évek várnak a kizárólag ellátmányukból és a bérből élőkre. 2013-tól a nyugdíjakat már csak a kiskereskedelmi árak hathavi, és a társadalmi terméknek a négy százalék feletti növekedésével hangolják össze. A vajdasági nyugdíjasok elnöke szerint a törvény alkalmazása a lakosság milliós nagyságú tömegét sodorhatja kilátástalan szegénységbe. Ezért lenne fontos a nyugdíjtörvény e részének sürgős módosítása.
