A kérdés a magyar és horvát egyetemek jogi karain hangzott el generációkon keresztül. Felelet: a horvát-szlavón címerben. Évszázadokig a nyestprém volt Horvát-Szlavónország legbecsesebb kincse. Pénz helyett is szívesen elfogadták. Sőt, az adót is nyestprémben kellett fizetni. Ez volt a kunovina (nyestkuna). Csoda-e, hogy így nevezik ma a Horvát Köztársaság pénzét?!
Az idén már Szerbia állampolgárai (is) vízum nélkül utazhatnak az EU tagállamaiba. A Nyugatra utazók legtöbbször Zágrábon keresztül jutnak el céljukhoz. Nekünk, magyaroknak Zágráb sok magyar vonatkozású emléket tartogat. Ajánlom, szakítsuk meg utazásunkat és egy zágrábi körsétán tekintsük meg azokat.
Lássuk tehát: Zágráb is római településként Andautonia néven volt ismeretes. 1093-ban Szent László királyunk a mai Kaptol-dombon Szent István tiszteletére templomot emeltetett és a várost püspöki székhellyé tette. Kálmán királyunkkal 1102-ben kezdődött a közös magyar–horvát királyok uralma. IV. Béla Zágrábon át menekült a tatárok elől Trogirba (Trauba). Az őt üldöző tatárok Zágrábot is feldúlták. A templomot felperzselték. A vész elmúltával IV. Béla kiváltságlevelével szabad királyi várossá tette Zágrábot, és a felső várost, Gricet fallal és védőbástyákkal építtette körül. Ekkor kezdődött a város középkori felvirágzása, ezt a magyar királyfiak (hercegek) zágrábi udvarában időző olasz művészek sok szép alkotása tette színessé. Az óvárosban a Zrínyi Katalin nevét viselő tér jobb oldalán állt valaha az az épület, a Domus reguicolaris, amelyben a Zágrábba látogató magyar királyok laktak. A Szent Márk tér közepét a XIII. században épített Szent Márk-templom foglalja el. A tatárok ezt is felgyújtották. Ma az újjáépített templomot Meštrović néhány gyönyörű szobra díszíti. Pieta című szobrán a művész a saját arcképét faragta ki. E kápolnában tették le az esküt a horvát bánok.
A Demetrova utcában van a Jellasics-palota, az 1848-as forradalom ádáz ellenségének otthona. A Matoševa utca jobb oldali első, földszintes háza volt a Zrínyi család zágrábi szállása. A Kaptol főterét a Szent István-székesegyház uralja. Mint jeleztük, elődjét Szent László építtette. A tatárok által lerombolt templomnak csak a sekrestyéje maradt meg. Az újjáépített templom baloldali hajójában foglal helyet. Zágrábot a töröktől megmentő 1593. évi sziszeki csata hősének, Erdődy Tamásnak a páncélja és fegyverei a templom jobb oldali hajójában tekinthetők meg. A templom kincstárában több magyar vonatkozású relikvia és kincs között őrzik Szent László palástját. Felfelé haladva a Kamenita utcában az egyik megmaradt kaputorony, a Kamenita vrata boltíve alatt az égő gyertyákkal körülvett csodatevő, Fekete Mária kegyhelyhez érünk. A kép egy a XVI. században porig égett templomban maradt meg épségben, egy kissé megfeketedve. A Kamenita vrata a IV. Béla által építtetett védőfal és vár várkapuja, vagyis a polgári városrész várkapuja, főbejárata. Ennek kulcsát a középkorban naponta más és más polgár őrizte. Igaz, nem magyar vonatkozású, de ha már itt járnak, tekintsék meg az utcácska jobb oldalán még ma is üzemelő, majd 300 éves cipészműhelyt és vele szemben az 1355-ben létesített (első) zágrábi gyógyszertárat. Benne szépen berendezett alkimista műhelyt láthatunk. Ha korán kelünk, a környéken talán még aranyat is lelhetünk.
Ha nem, akkor se bánkódjunk, hiszen zágrábi körsétánk során szerzett magyar vonatkozású értesüléseink az aranynál is többet érnek.
