Úgy kívánja az illem, hogy az új év elején áttekintsük az óév vívmányait, kiemelkedő eseményeit, legkevésbé valamiféle leltári, annál inkább a jövőbeli felhasználhatóság, igénybevétel céljából. Ezúttal nem irigylem politikusainkat, hiszen a hosszan elnyúló és egyre mélyülő gazdasági válság emlegetésén kívül vajmi kevés eredménnyel dicsekedhetnek. Miként tudják megmagyarázni Szerbia népének rohamos elszegényedést, a pénzünk értékvesztését, és azt, hogy a jövő év(ek) sem hoznak elmozdulást, hacsak nem negatív irányba – nem tudhatom.
Agyafúrtságban, köntörfalazásban azonban példásan nagyok, nem féltem őket sem a leváltástól, sem a tönkremenéstől. A magam részéről jobb, ha megragadok a kaptafa mellett, s visszatekintésem az orvosi világ eredményein kezdem és fejezem be, abban a reményben, hogy a híreimmel valami üdítőféleséget is tudok nyújtani ebben a Balkánon is szinte példátlan, legbalkánibbá süllyedő nyomorságunkban.
Az elmúlt 2010-es év ugyanis szó szerint kiemelkedő mérföldköve lett a medicinának, mind a gyógyszergyártás, mind a gyógyítás tekintetében. Ami az új gyógyszereket illeti, még nem tudok beszámolni a minden évben kihirdetett 2010. „Év gyógyszeréről”, ez majd csak egy röpke hónap múlva lesz ismeretes. Nem hagyhatom azonban említés nélkül a 2009. „Év gyógyszerét”, a csontritkulás elleni teriparatid hatóanyagú (Forsteo) új készítményt, amely bizonyította, hogy méltán kiáltottak ki csodaszernek az elmúlt év tapasztalatainak ismeretében. Fontos tudni róla szélesebb körben is, hiszen az osteoporosis népbetegségnek számít az idősek körében. Kiváltképp e mostani, hóba-jégbe fagyott világunkban időszerű a változó korban lévő nőknél, de az idős férfiaknál sem ritka elesettségünk, botladozásaink következménye: a comb, a medence és a kar csontjainak repedése-törése. S a legnagyobb gond ezeknél a töréseknél az idős ember hosszan tartó mozgásképtelensége és az ápolást igénylő helyzet, egyfajta kiszolgáltatottság, aminek enyhítésére sem ideje, sem ereje a mai fiatalságnak. Hol vannak mai világunkban a Teréz anyák?
Marad tehát, mint annyi más alkalomkor is, megoldásként a sérülékenység megelőzése, magyarán, csontjaink leépülésének megakadályozása. Erre ma már számos gyógyszer áll rendelkezésre, emlékeztetőül említünk néhány már elismertet a medicina szemszögéből: elsősorban a napi 1500 mg kalcium bevitele szervezetünkbe, főleg tej és tejtermékek (2 dl tej 300 mg kalciumot tartalmaz) révén. A kalcium felszívódásában nélkülözhetetlen a D-vitamin, amit a napsugarak hatása állít elő bőrünkben, de sikeresen hozzájutunk megfelelő tápanyagok révén: tojássárgája, tengeri hal, máj fogyasztásával. Nagyon leegyszerűsítve az történik, ha nem biztosítjuk szervezetünknek a napi 1000–1500 mg kalciumot és az 5 mg D-vitamint, a vérünk csökkenő kalciumszintjét megakadályozandó, működésbe lép a mellékpajzsmirigy, és hormonja révén megkezdi üríteni a kalciumot csontjainkból. S ha mégis, minden óvatosságunk mellett bekövetkezik a baj, és beáll a törés, itt lép színre az új gyógyszer, amely az eddig ismerteknél jóval hatékonyabb, ugyanis serkenti az új csontréteg képződését, növeli annak sűrűségét.
Természetesen jótékony a megelőző hatása is, amikor a műszerek megállapítják a már beindult csontritkulást. Ebben az esetben is képes leállítani a folyamatot, és felgyorsítani az új csontképződést. Méltán nyerte el a 2009. „Év gyógyszere” rangos kitüntetést.
