A mágneses rezonancia – közhasználatosan MR, vagy MRI. Az orvosok is, betegek is félnek – joggal – a röntgensugarak káros, rákkeltő hatásától s emiatt évtizedek óta várnak egy olyan betegvizsgáló megjelenésére, amely nem ennek a káros átvilágításnak alapján fedi fel szervezetünk betegségeit. Ez az álom valósult meg az MR feltalálásakor az 1970 évek vége felé.
Az MR előnye, hogy nem használ röntgensugárzást, átvilágítást, hanem erős mágneses teret és rádióhullámokat. Az eddigi tapasztalatok szerint, sem az állandó mágneses mezőnek, sem a rádióhullámoknak nincs a szervezetre káros hatása. Ellenkezőleg, a mágneses teret újabban a rehabilitációs orvoslásban felhasználják gyógyításra is, komoly, bizonyítható és biztató eredményekkel.
Maga a kivizsgáló készülék, az MR, külsejében igen hasonlít a CT- hez, vagy akár a PET-hez, a beteg itt is egy csőszerű alagútban fekszik, ami a klausztrofóbiás egyének (zárt tértől való félelemérzés) részére gondot okozhat. Ha ilyen szorongásos érzetünk van, jelezzük orvosunknak, nyugtatókkal ugyanis a vizsgálat legtöbbször elvégezhető. Léteznek ugyan már nyitott készülékek is, itt a bezártság nem lehet gond, ellenben meghosszabbodik a mozdulatlan fekvés ideje akár 30 perccel is, az eredeti 20-25 perces időtartamhoz képest, ami időseknél, fájdalmas betegségeknél igen kellemetlen, sőt egyenesen tűrhetetlenné válhat.
Az MR vizsgálat nagyobb városainkban ma már a rutin kivizsgálások szintjén folyik. Mikor CT, és mikor MR, egy olyan kérdés, amit az orvosunk döntésére kell bíznunk. A számítógép itt is nagyon részletes képet készít „szeletekként” testünk bármely, a legeldugottabb részeiről is. Különösen jól fel lehet használni a csont mögé rejtett lágy részek feltárására, például az agy betegségeinek, vagy a porckopások kivizsgálásánál. Természetesen a vizsgáló helyiségbe nem szabad bevinni semmilyen fémtárgyat, például karórát, ékszert, hajtűt, bankkártyát, de akkor sem javasolt, ha pacemaker vagy fém van beültetve szervezetünkbe, illetve csontjaink egyikébe. Ha így lenne, erről okvetlen tájékoztassuk orvosunkat.
Utolsóként az ultrahangos vizsgálatról szólok.
