Környezetünkben a leggyakoribb kérdés „mit ehetek, mit ihatok?” Megkísérlem a tömör választ, a legújabb orvosi javaslatok alapján.
A só szerepe ugyancsak nagy változáson esett át a mai időkben. Mérvadó orvosi kísérletek tanúsítják, „egy csipet só, nem bűn” Sótlan étellel etetni egy idős személyt, s emellett visszatartani a kívánatos napi folyadékmennyiségtől, ma már orvosilag elitélendő, a kiszáradásnak tesszük ki betegünket. A napi adag 4-7 gramm lehet. A dohányfüstben lévő nikotin, érszűkítő hatása miatt emeli a vérnyomást. Az alkohol kis mennyiségben, például napi 1-2 dl bor fogyasztása nem emeli, de nagy mennyiségben – elsősorban a meg növekedett folyadékbevitel miatt –azonnal fokozza vérnyomásunkat. Tömény alkoholból a napi 0, 4 dl, a sörből 5 dl a megengedett. A feketekávé óvatos használata – 1-2 csésze napjában – általában nem befolyásolja, előfordulhat azonban, hogy valakinek a szervezete fokozottan reagál a kávéra, ezért ajánlom ellenőrizni esetenként a vérnyomást kávéivás előtt és után. Az egy-két csészénél nagyobb mennyiség mindenképpen egészségtelen. A pihenés, jó alvás hiánya és a stressz, szintén növeli vérnyomásunkat. Voltaképpen, ami táplálkozásunkat illeti, nem kell sokban eltérni a megszokottnál, azzal a feltétellel, hogy azzal tartani tudjuk, az ideálist akár megközelítő testsúlyunkat.
Röviden összefoglalom a tanácsokat: hagyjuk abba a dohányzást, ne sózzuk utána az ételt, szabadidőnkben mozogjunk legalább 30 percet háromszor hetente, szabaduljunk meg a nyomasztó gondolatoktól, rendszeresen ellenőrizzük vérnyomásunkat, szedjük pontosan az előírt gyógyszert.
Nagyon fontos tudnunk, hogy a magas vérnyomásban szenvedő betegek jelentős része semmiféle panaszt nem érez, még akkor sem, mikor már az egyes szerveket az emelkedett vérnyomás jelentősen károsította, emiatt csak mellékesen említem a lehető panaszokat: fejfájás, látászavar, orrvérzés, szédülés, mellkasi fájdalom és nehéz légzés fizikai megerőltetésnél, aluszékonyság, éjszakai horkolás.
A nem kezelt, vagy nem megfelelő módon kezelt vérnyomás, minden esetben szövődményekkel, jár, aminek korai következménye az agyvérzés és a szívinfarktus, az idült, később beérő következményei közül pedig említeni kell az egyéb szívbetegségeket, az agyi károsodást, veseelégtelenséget, érszűkület okozta szervelhalást és a vakságig fokozódó szemtüneteket.
Fontos tudnunk, hogy az agyvérzéses betegnél döntő fontosságú a korházi beavatkozás az első három órában. Hogy kinél jelentkezik a korai, és kinél a kései szövődmény, nem megjósolható, egyedei sajátságoktól függ csupán. Az előbbiek bekövetkezésének kizárását céloztuk meg eddigi írásunkkal és az önök közreműködésének reményével. (következnek a gyógyítás lehetőségei)
