Visszatérek egy kérdésre, amelyet időközben sokan feltettek: milyen típusú legyen a vérnyomásmérőnk, hiszen az üzletekben óriási a kínálat.
Ismétlem: legyen egyszerűen kezelhető, nem fontos a memorizált mérések száma, fontosabb naplót vezetni saját kezűleg. A felkarra helyezhető automata, vagy félautomata készüléket válasszuk, digitális kijelzéssel, a mandzsetta szélessége legalább 14 cm, a hossza 30-35 cm legyen. Csakis érzékelővel ellátott mérőt használjunk, ne bíbelődjünk a sztetoszkópos rendszerűvel. Mérje az alsó (diasztolés), és a felső (szisztolés) értéket, valamint jelezze pulzusunk számát is.
A felső érték nagy általánosságban, az ereink állapotáról beszél, míg az alsó a szív izomzatának betegségeit jelzi. Figyelmesen hallgassuk a szívverés ritmikusságát, amit a készülék mandzsettánk nyomáscsökkenésekor jelez. Megéri a ráfordított figyelem, két-három alkalom után már észleljük, ha a hangjelzés nem ritmikus lenne. Ebben az esetben azonnal orvosunkhoz kell fordulni, ugyanis egyrészt a szívet vezérlő ideggóc válságáról lehet szó, másrészt a készülék ilyen esetben nem mutat pontos eredményt. Orvosunk megfelelő gyógyszeres kezeléssel visszaállíthatja szívverésünk ritmikusságát. Ha szokatlan, kiugró magasságot mértünk, öt perc múlva ismételjünk.
Ha a vérnyomásnak, mint betegségnek okait keressük, nehéz helyzetben vannak az orvosaink. Az orvostudomány jelenleg 100 betegből csak 5-6 esetben tudja felfedni a hipertónia eredetét. Természetesen minden személynél ki kell zárni a vese, a cukorbaj, a zsíranyagcsere, és a hormonális megbetegedéseket, ám megfelelő laboratóriumi eredményekkel gyorsan túleshetünk e vizsgálaton. 95%-ban azonban, csak hajlamosító tényezőkről beszélhetünk, amelyek közül kiemelném a családi hajlamosságot. Egyik szülőnk, ha vérnyomásban szenvedett, 25%-os valószínűséggel örökölhetjük, akkor is, ha egészséges életmódunkkal minden más rizikó faktort kizárunk.
Ha szüleink kilétét nem válogathatjuk is, minden más, vérnyomásunkat befolyásoló tényező, akaratunk és életmódunk függvénye. Testsúlyunkat az ideálisnak elismert testtömeg index (BMI) körül kell tartanunk, ami 19-23-as értékig terjed. Kiszámítása zsebszámítógéppel egyszerű: testünk magasságát (méterben) szorozzuk az azonos számmal (pl. 1,64 x l,64 = 2.69, s a kapott számmal osszuk el súlyunkkat (pl. 52 : 2,69 = 19,3) Az idősödő kor csak a vérnyomásnak, mint betegségnek a gyakoriságát és nem annak magasságát befolyásolja, mégpedig az érrendszerünk minőségétől függően. A cukorbetegség és a magas vérnyomás viszont úgymond együtt jár (százalékarányban az 50 százalék fölött), egymást befolyásolják, rontják. Lelkiállapotunk változásával természetes összhangban van vérnyomásunk: nem szabad azonban túl nagy súlyt fektetni a stressz egészségromboló hatásának. Maga a stressz-reakció, velünk született védekező mechanizmus, a vészhelyzetekben életmentő szerepe lehet. Csak a folyamatos, illetve megoldatlan lelki válság rombolja érrendszerünket. (folytatjuk)
