Azok az élsportolók, akik az országos válogatott tagjai voltak, vagy akik az első ligában versengtek, valamilyen egyéni vagy társas sportjátékot űztek, lehetőséget kaptak arra, hogy amennyiben huzamosabb ideig foglalkoztak sporttal, erre az időszakra befizethessék a nyugdíj- és rokkantsági nyugdíjbiztosítási járulékot, amit nyugdíjaztatásuk során beleszámítanak majd az alapba.
Az úgynevezett sportolói munkakor csak a középiskola elvégzése után számítható, tehát 19 évnél fiatalabbak esetében nem nyílik mód arra, hogy fizessék a sportolók nyugdíjbiztosítását. Amennyiben a sportoló a középiskola után folytatta a tanulmányait, egyetemre vagy főiskolára járt és párhuzamosan aktívan sportolt, erre az időszakra elismerik neki a jogosultságot, ha fizeti maga után a nyugdíjbiztosítási járulékot.
Ahhoz, hogy a sportolók esetében a megszerzett szolgálati éveket a nyugdíjbiztosító intézet elismerje, a kérvény mellett a következő dokumentumokra van szükség: a középiskolai végzettségről szóló oklevélre, igazolásra arról, hogy valamilyen sportklubnak tagja volt az illető, vagy egy bizonyos időszakon át aktívan sporttal foglalkozott, valamilyen sportegyesülethez tartozott, esetleg több klubhoz vagy egyesülethez is tartozhatott.
Az említetteken kívül szükséges a sportszövetség által kiállított igazolás is – amelynek tagja volt a nyugdíjigénylő, például lehet az labdarúgó, kézilabda-, ökölvívó, sakk- vagy atlétikai sportszövetség – arról, hogy az adott szövetségnek egy meghatározott ideig aktív tagja volt a kérelmező. Ezenkívül a sportszövetségnek arról is bizonylatot kell kiállítania, hogy az adott sportágban a kérelmező versenyezett, és hogy az országos válogatottnak volt a tagja vagy élsportoló volt, esetleg, hogy az első ligában versenyezett. Ezenkívül természetesen szükséges, hogy a nyugdíjt igénylő egyén a kérvényhez csatolja a munkakönyvét, személyazonossági igazolványának fénymásolatát, és ha férfiról van szó, akkor a katonai szolgálat letöltésére vonatkozó bizonylatot.
Ha valaki 1983. június 1-jéig foglalkozott sporttevékenységgel, akkor erre vonatkozóan a nyugdíjalapban határozatot hoznak, amelynek értelmében elismerik azt, hogy az illető biztosított volt abban az időszakban, amkor a sporttevékenységet űzte. Ezt a nyugdíjalap által jóváhagyott sporttevékenységgel foglalkozó szerződés alapján hozhatják meg, amely a Szerbiai Hivatalos Közlöny 1979. évi 50. számában jelent meg és a mai napig érvényben van.
Azok esetében, akik 1983. július 1-je után foglalkoztak sporttevékenységgel, ezt a rendelkezést önálló tevékenységként kezelik, így ezek a sportolók az akkor létezett Nyugdíjbiztosítási Önigazgatási Érdekközösség biztosítottjai voltak, és önálló tevékenységet űző személyekként kezelték, és arra kötelezték őket, hogy fizessenek járulékot. Ám akik mégsem fizették a járulékot, utólag is megtehetik, joguk van rá, mint egykori önálló tevékenységet folytató egyéneknek, és ha ezt megteszik, akkor kiküszöbölhető, hogy külön határozatot hozzanak erre vonatkozóan.
Ma a sportolóknak megadatott a lehetőség, hogy a lakhelyük szerint illetékes Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap fiókintézetében rendezzék a státusukat és mint önálló tevékenységet űző személyek fizessék maguk után a nyugdíjjárulékot. Előzőleg azonban meg kell határozni azt az időszakot, amikor az adott személy sporttevékenységgel foglalkozott, és aminek alapján befizethető a járulék.
