A héten minden bizonnyal a köztársasági parlament elfogadja a nyugdíjbiztosításról szóló törvény módosított változatát, amely 2011. január 1-jétől lép hatályba. Az új törvénnyel megszűnik a katonai nyugdíj- és a rokkantsági biztosítás intézményének önállósága. Ez azt jelenti, hogy a katonanyugdíjakat beolvasztják az egységes nyugdíjbiztosítási rendszerbe. A nyugdíjalap egyesítésével megszűnnek a különbségek az elszámolás módjában, ezentúl egyforma szabályok és mércék lesznek érvényesek. Azzal, hogy 2012. január 1-jéig megtartják a katonai nyugdíjbiztosítási alap alszámláját, de azon túl már végképp teljesen egységesítik a rendszert.
Ez azzal jár, hogy az egységes nyugdíjalap átveszi a megszűnő intézmény vagyonát, a foglalkoztatottakat, és természetesen a kötelezettségeket is. Ezen az utolsón van a hangsúly, ugyanis a vagyonról nincs pontos nyilvántartás, de köztudott, hogy rengeteg tartozást, adósságot halmozott fel a katonai nyugdíjalap. Az történt ugyanis, hogy 2008-tól némi változást eszközöltek ki a törvényben, addig ugyanis az említett nyugdíjbiztosítási alap a hadseregre vonatkozó előírások alapján működött. Az említett dátumtól viszont a nyugdíj összehangolásának módja és mértéke már azonossá vált a munkás-, iparos- és a földművesnyugdíjakra vonatkozó mércékkel. Ez volt az első lépés az egységes rendszer irányába. Igen ám, de a felhalmozott adósság miatt jogosan felvetődik a kérdés, hogy vajon mennyibe fog kerülni az adófizetőknek ez a nagy egységesítés, a katonanyugdíjat élvezőket pedig az érdekli, hogy ki és mikor fogja kifizetni az 56 000 katonai biztosítottnak és a 49 400 katonai nyugdíjasnak a több éve halmozódó adósságot, amely egyes becslések szerint meghaladja a 12 milliárd dinárt, és ha a perköltségeket is beleszámítjuk, az összeget még 2,5 milliárd dinárral kellene megtoldani. Nem tudni, hogy fogja kiheverni ezt a nagy megrázkódtatást a különben is ingadozó lábakon álló nyugdíjbiztosítási alap.
A katonai nyugdíjasok iránti tartozás felhalmozódása 2004 augusztusában kezdődött, amikor az akkori Szerbia és Montenegró államközösségének kormánya úgy döntött, hogy növeli a hadsereg alkalmazottainak bérét. Csak az aktív dolgozók irányába tettek egy ilyen gesztust, a katonai nyugdíjasokat kihagyták ebből a csomagból, akiknek a járandósága az említett időponttól havonta átlagosan 4000 dinárral kellett volna növekedjen. Egyértelmű, hogy törvénybe ütközően cselekedett a kormány, amit később próbált korrigálni, de ekkor meg a járandóság emelését csak azoknak hagyták jóvá, akik 2004. augusztus 1-je után mentek nyugdíjba. Ezzel a döntéssel két táborra osztották a nyugdíjasokat, s azok, akik rosszabbul jártak, beperelték az államot. Vannak közülük olyanok, akik megnyerték a pert és már megkapták a különbözetet, de bőven akadnak olyanok is, akik még nem kerültek sorra. Így gyarapodhatott az adósság az évek folyamán majd 12 milliárd dinárra. Az állam most úgy kívánja megoldani ezt a rendezetlen kérdést, hogy minden nyugdíjalapot egy rendszerbe tömörít, mert azt hiszi, hogy ezáltal leveheti a költségvetés válláról a terhet. Pedig biztos nem így lesz, mert ugyan milyen más forrásból fogják ezt az óriási adósságot rendezni.
