Ha mást nem, ígérgetni megtanult Jovan Krkobabić az elmúlt két és fél év alatt, amióta a szerb kormány alelnöki tisztségét tölti be, s látszatra anyaoroszlánként küzd a nyugdíjasok jogaiért. Októberben került a köztársasági parlamentben eljárásba a nyugdíjtörvény módosítása, majd 22-én visszavonták a szakszervezet és a nyugdíjalap nyomására, azzal a szándékkal, hogy jobbítanak rajta. Ezt is saját sikerének könyvelte el Krkobabić, mint a később azt, hogy sikerült némi módosítást kieszközölni az eredeti törvény elképzeléséhez képest. Most, miután november 24-én befejezte tárgyalását a szerb kormánnyal a Nemzetközi Valutaalap, s megegyeztek abban, hogy mit hogyan fognak tenni, újra aktuálissá vált a nyugdíjtörvény parlamenti módosítása. Állítólag a jövő héten erre sor kerül.
Lássuk, mit sikerült kivívni a jogszabály kapcsán a nyugdíjasok érdekében. Az már biztos, hogy két év múlva hosszabbodik meg a nők szolgálati ideje, tehát 2013-ig a hölgyek 35 szolgálati évvel vonulhatnak öregségi nyugdíjba – ezután évente négy hónappal növelik a szükséges életkort, mindaddig, amíg nem éri el a 38 évet. Ugyanígy 2013-tól évi egy százalékkal csökkentik a nők szolgálati idejéhez hozzáadott 15 százalékot. Ez az egyik nagy érdem, amit Krkobabić magáénak tudhat. Talán azok az érintett hölgyek elégedettek, akik a következő két évben nyugdíjba tudnak menni, de a többiek biztosan nem lelkesednek túlságosan.
A másik dolog, hogy a törvényjavaslatba bekerült a legkisebb nyugdíjra vonatkozó védőmechanizmus, amellyel az állam szavatolja, hogy a minimális nyugdíj nem lehet alacsonyabb az átlagbér 27 százalékánál. Ez mindenképpen helyeselendő, viszont azt nem sikerült elfogadtatni, hogy az átlagnyugdíj ne legyen alacsonyabb az átlagfizetés 60 százalékánál. Pedig ez lett volna az igazi cél, de Krkobabić szerint a Nemzetközi Valutaalap képviselői erről hallani sem akartak. Mint ahogy arról sem, hogy növeljék a nyugdíjakat, pedig ennek ellenére állítólag neki személyesen sikerült elérni, hogy 2011-ben kivételesen három alkalommal növekedjenek a nyugdíjak, és a következő évben azt a megemelt állományú nyugdíjat vegyék alapul, s annak alapján lehessen 2012-től évente kétszer növelni a nyugdíjakat. Ugyanezt a módszert alkalmazzák 2013-ban is, s csak azután következik be némi változás. A fogyasztói árakhoz fog igazodni az évente kétszeri nyugdíjkiegészítés. Az első április 1-jétől várható, a második pedig október 1-jétől, amihez állítólag hozzáadják majd az esetleges 4 százalék feletti társadalmi össztermék-növekedést. Ez az a nagy érdem, amit Krkobabićnak köszönhetünk, ő pedig cserébe bizonyára a nyugdíjasok szavazataira számít a 2012-ben esedékes köztársasági választáson. Felmerül bennem a gyanú, hogy talán nem véletlen, hogy a nyugdíjnövelés menetével csupán 2012-ig foglalkozik a szóban forgó személy.
