A közelmúltban egyik előadásomon egy hallgató igen fogas kérdést tett fel: – Létezik-e a Földünkön olyan nemzet, esetleg ország, ahol ismeretlenek a rákos megbetegedések? Mert ha igen – folytatta –, akkor ez a tény talán egyszerűsíthetné és meggyorsíthatná az orvos-kutatók munkáját a rák univerzális-gyógyszere felfedésének gyötrelmes munkájában. Feleletemben Japánt és az eszkimók földjét, Grönlandot említettem, ahol orvosilag bizonyítottan más földrészekhez viszonyítva a halálesetek okaiban a 8-10 helyen áll a rák, szemben Európával és világunk minden más földrészével, amelyeken ma már a statisztikai adatok szerint a második halálokként jegyzik.
Az igényes kérdező azonban nem várta ki fejtegetésemet az étkezés szerepét illetően ezekben az országokban, a halételek fogyasztásának áldását, az omega-3 zsírsav bizonyítottan daganatellenes hatását, szemben az általunk fogyasztott omega-6 összetételű étkekkel. Közbevágott: – Doktor úr, olyan földrész, illetve népcsoport érdekel, ahol/amelynél teljesen ismeretlen a rákos elhalálozás. – Most sarokba szorított – mondtam –, de ha így teszi fel a kérdést, nem marad más hátra, mint az, hogy elmondjam mindazt, amit tudok a hunzák világáról. Egy brit orvos, név szerint dr. Robert McCarrison adott hírt 1822-ben egy mintegy 14 000 személyből álló népcsoportról, amely Pakisztán északi csücskénél, egy magas hegyvidékkel körülzárt völgyben él.
Csupán keskeny hegyi ösvényeken lehet elvergődni földjükre. Egyesek nevük és világos, a környező népektől elütő bőrszínük alapján a hunok leszármazottainak tartják őket, és ezen az alapon rokonságot vélnek felfedezni a magyar nemzettel. Nyelvüket most tanulmányozzák, s máris akadnak nyelvészek, akik nem egy szavuknál magyaros hangzást fedeztek fel. De ezeket az elméleteket hagyjuk kiérlelni olyan tudóscsoportoktól, amelyeknek ez a foglalkozásuk, és akik egykor valóban megegyezésre juthatnak. Az ott élő emberek híresek a hihetetlenül hosszú életükről és jó egészségi állapotukról. Nem ismert náluk a rákos betegség, de a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a szívrendellenesség sem. Átlagéletkoruk 100 év körül van. Az orvostudomány még mindig értetlenül áll a jelenség előtt, hiszen táplálkozásuk meglehetősen egyoldalú, legfontosabb táplálékukat a hatalmas kiterjedésű sárgabarackligetek adják. Ezt a gyümölcsöt az év minden szakaszában fogyasztják, frissen, szárítva, a magjából olajat préselnek, amellyel sütnek-főznek, és női kozmetikumként is használják.
Hosszú, egészséges életüket befolyásolja az örökös mozgás, az egész napos munka a szabadban. Emellett a zöldséget és a gyümölcsöt, a gabonaféléket, a tejet és a tejtermékeket főzés nélkül fogyasztják, húst pedig igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak.
A komoly orvosi vizsgálódások már sejtetik a titok nyitját, de a végleges eredményt a medicina még nem mondta ki. Mint a leírtakból kitűnik, talán már el is késtünk a további kutatásokkal.
