Többen kérdezték már, miért nem írok a reumáról? Valóban, áttekintve több mint száz írásomon, mind a mai napig kerültem ezt a témát. Pedig ha van népbetegség, ha egyáltalán van betegség, amelyet mindenki megtapasztalt ilyen vagy olyan formában, akkor a reuma annak tekinthető. Fogalmazhatnék úgy is, hogy nincs olyan 40 éven felüli ember, aki még nem panaszkodott reumás fájdalmakra. Előszeretettel használjuk köznapi beszélgetésben, s ha mosolyognak ezen a reumatológusok, azt méltán teszik. Melyik reuma? – kérdezik jogosan. Valójában e szó gyűjtőnév, amely több mint 200 különféle betegséget takar.
Ha tehát kimerítően szeretném ismertetni a reumás megbetegedéseket, nem kevesebb mint négy évre lenne szükség a jelenlegi tempóval, ami ugyebár semmiképp nem lenne vonzó az olvasóknak, de magának az írónak sem. Szeretnék azonban kiemelni egyet a 200-ból, azt a megjelenési formát, amely a mai időkben újra támad, főképpen étrendi szokásainkból kifolyólag.
Rettegett betegség volt a köszvény az elmúlt századokban Európában, hiszen hetekre, hónapokra mozgásképtelenségre ítélte és megnyomorította azokat, akik akkoriban a jólétben dúskáltak: a nemességet, papságot, a tehetős polgárokat, bankárokat és kereskedőket. A jobbágyok, a szegény réteg amolyan földi istenbüntetésként fogta fel az őket nyúzó előkelőségek irányában. Ismerünk nagyon sok köszvényben szenvedő magyar és európai hírességet, akiknek a betegség közvetlenül kihatott a munkájára, hiszen az igazi gyógyszert, az allopurinolt csak 1963-ban találta fel a medicina.
Tudjuk például, hogy Könyves Kálmán, Hunyadi Mátyás, Madách Imre, Thököly Imre, Ady Endre, XIV. Lajos, VIII. Henrik már fiatal éveikben sorscsapásként együtt éltek ezzel a betegséggel. De Ludas Matyi Döbrögije is ebben szenvedett. Ma is inkább az étkezési hibáinkra vezethető vissza a húgysavnak, vagyis a purinnak, a fehérjék egyik bomlási termékének a felhalmozódása szervezetünkben. Van ugyan egy örökletes formája is, de ez szám szerint elhanyagolható.
Főleg a férfiak betegségeként ismerjük (a nők és a férfiak aránya 1: 2), és terjedését egyre szélesebb körben a relatív „jómód”, vagyis az étkezés hibái határozzák meg. Már gyermekkorunktól egyre több magas húgysavtartalmú ételt, például kakaót, csokoládét, májat, egyéb belsőséget, vörös húst, borsót, lencsét, sört fogyasztunk. A betegség kialakulásához hozzájárul a cukorbaj, magas vérnyomás, elhízás, vesebetegség és az alkoholizmus. Az akut rohamot előidézheti a vízhajtók fogyasztása, különösen a Tiazid és a Lasix.
A fájdalom tipikusan éjszaka jelentkezik, a láb- és kézujjon, bokán, a könyök és a fül környékén. Duzzanat, bőrpír és a legkisebb érintésre is gyötrő fájdalom a tünetegyüttes jellemzői. Az akut roham 5-8 napon belül oldódik. Ha a betegség eltolódik krónikus irányba, a rohamok egyre sűrűbbekké válnak, több ízületet érintenek és nehezen oldódnak. A végleges diagnózist a laboratórium és az RTG-felvétel dönti el.
A köszvény kezelése többrétű: fogyasszunk akár korlátozás nélkül alacsony purintartalmú ételeket: kávét, gyümölcsöt, péksüteményt, müzlit, olasz tésztákat, sajtot, tojást, tejtermékeket, paradicsomot, zöld zöldségeket. Fenntartó gyógyszeres kezelésére kitűnő szer az Allopurinol, a hatásos napi dózis 100–600 mg.
