Valamikor a 60-as években mondta ki súlyos ítéletét az orvostudomány a kávéfogyasztás ellen. Azóta ez a megítélés makacsul tartja magát, habár ha utánanézünk azoknak az orvosi kivizsgálásoknak, amelyek alapján ezek a döntések megfogalmazódtak, azt tapasztaljuk, hogy a vizsgálatok az évtizedes tartamú, nagy mennyiségű (8–10 csésze) kávé elfogyasztását vették vizsgálatuk tárgyává.
Ezeket a vizsgálati eredményeket nem kérdőjelezi meg egy kutató a mai napokban sem. Nem vitatható, hogy a túlzott kávéfogyasztás három fő problémát vet fel: negatívan befolyásolja a termékenységet, elősegíti a koszorúér-megbetegedést és a hasnyálmirigyrák megjelenését. Ez utóbbi megállapítás az 1983 és 1992 között végzett alapos vizsgálatsorozat eredménye. Minderre rádupláztak még az amerikai oszteoporózist kutató központ szakemberei, akik a különféle kólákban és egyéb üdítőitalokban található koffein hatását vizsgálva megállapították ennek kalcium-elvonó hatását a szervezetből, aminek csontjaink látják a kárát. Tegyük még hozzá, a kávé növeli a vérnyomást, a pulzusszámot és a vér koleszterinszintjét, s mindezzel-úgy tűnt, orvosi szempontból megadtuk a végleges kegyelemdöfést a kávéivás több évtizedes szokásának.
Nos, azokra nézve, akik naponta 1–3 csésze kávéra összejönnek családtagjaikkal, ismerőseikkel, barátaikkal, kellemes hírt közölt a világhírű Harvard Egyetem kutatócsoportja. Különösen vonatkozik idősebb nyugdíjas társaimra, akik 30-40, sőt több évig trtó gyakorlás után kénytelen-kelletlen abbahagyták a napi feketét, óva véredényeiket az ijesztő károsodásoktól. Igaz, 18 évet kellet várni a 120 000 időst vizsgálgató Harvardra (a Borostyán liga tagja nem ad ki elhamarkodott döntéseket), de megérte. Íme az összegezés: napi 1-3 csésze kávé fogyasztásával már kismértékben csökkenthető a kettes típusú (felnőttkori, nem inzulinfüggő) cukorbetegség kialakulási kockázata, míg ezt túllépve napi 6 kávéval a férfiaknál 54, a nőknél pedig 30 százalékkal csökken a megbetegedés valószínűsége. Ezen is túltesz a kávéfogyasztás hasznossága a rettegett időskori Parkinson-kór megelőzésében. Nem kevesebb mint 80 százalékkal kisebb az előfordulási arány a kávézók körében, ezzel magyarázható, hogy a ma használatos Parkinson-kór elleni gyógyszerekben egyre több a koffein. De lépjünk tovább: már napi két csésze fekete elfogyasztása 25 százalékkal csökkenti a vastagbélrák, 50 százalékkal az epekő és 80 (!) százalékkal a májzsugor előfordulását. Magyarán, azoknál, akik nem tudnak lemondani a mindennapi alkohol fogyasztásáról, kisebb a májkárosodás mértéke, ha kávéval is leöblítik a torkukat. Emellett szellemileg felfrissít, elmulasztja a fejfájást, segít az asztmás tünetek enyhítésében, tele van antioxidánssal és magnéziummal, a hangulatot javítva elejét veszi a depressziónak, megelőzi a fogszuvasodást.
No, és az eddig meghirdetett veszélyek? Az egyetem munkatársai a „veszélyeket” csak mellékhatásoknak titulálják. A Harvard kutatói elismerik, a napi 6–8 csésze kávénak vannak mellékhatásai: a kézremegés, nyugtalanság, fokozott szívverés, enyhe koleszterin-szintnövelés. Egyrészt – mondják – az emberi szervezet időben jelzi, ha gond van valamivel, másrészt, mindazok, akik tudják, hogy szívbetegségben, csontritkulásban szenvednek, mérsékeljék a kávéfogyasztást. A kávé egészségünkre nézve pozitív hatásai mellett azonban eltörpülnek a fent ismertetett mellékhatások.
