Új kiszerelésben – retard alakban – kapható a Parkinson-kór fő gyógyszere, generikus nevén a Pramipexol. Hatását folyamatosan fejti ki, szemben az azonnal felszívódó, napi háromszori adagolású eddigi gyógyszerrel. Ez különösen fontos a már előrehaladott stádiumban lévő betegeknek, akik egyszerre több gyógyszert is szednek a betegség, illetve a szövődmények kezelésére.
• Az Európa Tanács bizottságot jelölt ki a sertésinfluenzával kapcsolatos világjárvány kivizsgálására, miután parlamenti közgyűlésén „súlyos hiányosságokkal” vádolta az Egészségügyi Világszervezet munkáját. A testület lezárta a háromnapos meghallgatást és annak eredményeiről tudósította az Amerikai Tudományos Akadémia Orvostani Intézetét. A bizottság elnöke csak ennyit mondott: „sok a kétely”. A két bizottság együttes munkáját szeptembertől folytatja.
• Azonosították az elhízás génjét, és ezzel tudomásul kell vennünk, hogy az elhízás – különösen, ha mindkét szülőtől kapjuk – örökölhető. Tulajdonképpen azt kapjuk örökségül – írják a szaklapok –, hogy ezek az egyének nem észlelik a jóllakottságot egy normál adag étel elfogyasztása után. Nem kell azonban kétségbeesni: a genetika csak akkor jut kifejezésre, ha magas zsírtartalmú ételekkel élünk és ülő életmódot folytatunk.
• Klinikai kísérletek sajnos nem igazolták az alternatív gyógymasszázs szerepét az egészség megőrzésében. Valamelyest azonban enyhíti a stressz okozta feszültséget, és segít a nyak és a vállizmok ellazításában.
• Véglegesen felmentette az orvostudomány a fűszeres ételeket, mint a gyomorfekély okozóit, bár sokáig ez volt az orvosi vélemény. A gyomorfekélyt elsősorban a Helicobacter pylori baktérium okozza, esetleg olyan gyulladáscsökkentő gyógyszerek mint az aszpirin, az ibuprofen vagy a naproxen. A fűszeres ételek csak súlyosbíthatják a már meglévő fekélyt.
• A bab is némileg felmentést nyert, mint a legtöbb bélgáz termelője. Igen, igen – mondják a szakértők –, de az idősebb embereknél sokkal több bélgáz keletkezik a tejtermékek fogyasztásakor. Idős korban ugyanis a szervezet már nem képes olyan hatékonyan megemészteni a laktózt, a tejcukrot.
• A Cancer Epidemiology című szaklap hírt ad 5586 korosodó férfi gondos vizsgálatáról a koleszterin és a prosztatarák összefüggésével kapcsolatban. Sok vizsgálat igazolta, hogy az alacsony koleszterinszint védi az ereket és megakadályozza az érelmeszesedés kialakulását. Az említett vizsgálat zárszavában a legújabb adatok azt jelzik, hogy az alacsony koleszterinszint csökkenti a prosztatarák kialakulásának esélyét is.
• Az időskorúak félelmetes betegségei: a szívinfarktus, az érelmeszesedés, a hasnyálmirigyrák, a cukorbaj, az elhízás, a székrekedés, a csökkent szintű „jó koleszterin”, a vastagbélrák ellen legjobb védelem a rostos élelmiszer fogyasztása. Az új szakmai ajánlások szerint az eddigi 25–30 gramm helyett naponta 50 gramm élelmi rostot kellene bevinnünk a szervezetünkbe. A rostokban gazdag élelmiszerek: a nyers, hőkezelt és feldolgozott zöldségek, magvak (diófélék, olajos magvak, csemege- és pattogatott kukorica), friss és aszalt gyümölcsök, gabonafélék (búzakorpa 54%, búzacsíra 22%, rozskenyér 15%, graham áru 15%) és a hüvelyesek. A méltán egyre népszerűbb rostos ivólevek rosttartalma is 3% körüli. Ellenben nem tartalmaznak rostot a húsok és a húskészítmények, a tej és a tejtermékek, a tojás, a fehér lisztből készült termékek, valamint a szeszes és üdítőitalok.
