A jövőben minden nyugdíjba vonuló személy, amikor megkapja a nyugdíjalaptól a nyugdíjaztatásáról szóló végzést, ezzel az okirattal együtt egyfajta használati utasítást vagy magyarázatot is kézbesíteni fognak neki arra vonatkozólag, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak. Mindezt Vladimir Stanković, a nyugdíjbiztosítási alap jogi szektorának igazgatója hozta nyilvánosságra, aki egyúttal szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy bizony a nyugdíjasoknak maguknak kell kísérni mindazokat a módosításokat, változásokat, amelyek a nyugdíjba vonulásuk után lépnek fel, s erről nekik kell értesíteniük a nyugdíjbiztosítási alapot, mert ha ezt nem teszik meg, annak bizony komoly következményei lehetnek.
Elsősorban a nyugdíjakról szóló törvény értelmében 1000 dinártól 20 000 dinárig szóló büntetést irányoznak elő azoknak a nyugdíjasoknak, akik nem jelentik, vagy idejekorán nem tesznek bejelentést a státusukban, a nyugdíjfelhasználás módjában, vagy a lakhelycsere esetén fellépő változásokról, amelyeknek persze valamennyinek kihatása van a nyugdíjfelhasználásra vonatkozó jogra. Ezért nyomatékosan felhívják a figyelmet arra, hogy minden módosításról, például lakhelycseréről vagy a nyugdíjfelvevő személy felhatalmazásának megváltoztatásáról, idejekorán értesíteni kell az illetékes szerveket. Mert ha ezt nem teszik, s kiderül a dolog, annak a következménye a nyugdíjmegvonás lehet. S ha netalán huzamosabb ideig ezt elmulasztják, akkor a bejelentéstől visszafelé számítva 12 hónapon át térítik meg az elmaradt nyugdíjat azon felül már nem.
Mostani újdonság, hogy a nyugdíjvégzéshez egy magyarázatot is mellékelnek, amivel tájékoztatják az érintett személyt, hogy amennyiben nyugdíjba vonul, de mégis tovább kíván dolgozni, akkor az milyen következményekkel jár. Mikor lesz mindennek olyan hatása, hogy nem jogosult a nyugdíjra, és arra hívják fel a figyelmet, hogy ha netalán a nyugdíjazott személy külföldön vállal munkát, arról is haladéktalanul értesítenie kell a nyugdíjbiztosítási alapot.
A magyarázat vonatkozik a családi nyugdíjjal élő személyekre is. Ha a hozzátartozói nyugdíj alapján a gyermek, mint családtag, havi rendszerességgel kapja a szülő után a nyugdíjat, és ideiglenesen munkát vállal, elhelyezkedik, akkor az vajon milyen következményeket von maga után. Ha teszi ezt valóban csak meghatározott időre, időszakonként, ifjúsági szövetkezeten keresztül vállalva munkát az iskoláztatása mellett, és az illető személy nem töltötte be a 26. életévét, akkor annak különösebb következményei nem lesznek. Mármint nyugdíjmegvonással nem jár. De ha a családi nyugdíjt élvező személy munkaviszonyba lép, vagy önálló tevékenységgel kezd foglalkozni, annak bizony az lesz a kimenetele, hogy megvonják tőle a családi nyugdíjat.
Vonatkozik ez a megkötés a rokkantnyugdíjasokra is. Esetükben is a munkaviszony-létesítés nyugdíjmegvonással jár. De azt is elég szigorúan veszik a nyugdíjbiztosítási alapnál, hogy a rokkantnyugdíjasnak időközönként orvosi vizsgálatra kell jelentkeznie, ha nem tartja be a határidőt annak is az lesz a vége, hogy nem kap többé rokkantsági nyugdíjat.
A felsoroltak alapján úgy tűnik, hogy a végzéshez mellékelt magyarázat hasznos útmutatónak bizonyulhat, amit az illetékesek a nézeteltérések elkerülése és az esetlegesen fellépő komplikációk megelőzése miatt láttak jónak meghozni.
