A szerb kormány elkészítette a nyugdíjtörvény módosítását, azt a köztársasági parlament elé utalta, s a múlt hét csütörtökén már meg is érkezett a tisztelt házba, úgyhogy hamarosan napirendre tűzhetik megvitatását. Ám minden jel szerint erre hamarosan nem kerül sor. A szakemberek úgy ítélik meg, hogy megvitatásához legfeljebb szeptemberben látnak hozzá a honatyák.
A nyugdíjtörvény módosítása a Nemzetközi Valutaalappal megkötött megegyezés szellemében készült el, amelynek egyik alapkitétele az volt, hogy évről évre csökkenteni kell a költségvetésből a nyugdíjak kifizetésére szánt összeget. Állítólag ennek oly módon tettek eleget a törvény alkotói, hogy a nyugdíjasok nem fognak megrövidülni, viszont az már biztos, hogy a jelenleg munkaviszonyban levők nem járnak jól az új törvénnyel, mert a nyugdíjkorhatár egyre inkább növekszik, és mind többet kell dolgozniuk azért, hogy nyugdíjra jogosultakká váljanak.
Leginkább az érdekli a jelenlegi nyugdíjasokat, hogy a jövőben hogyan történik majd a havi járandóságuk újraértékelése. A jogszabály szerint évente kétszer, április 1-jén és október 1-jén fogják felülvizsgálni a nyugdíj értékét. Az első összehangolásra 2011. április 1-jén kerül sor, ekkor a kétéves befagyasztás után először fog – bízunk benne – valamelyest növekedni a nyugdíj. Az összehangolás az előző hathavi szerbiai fogyasztói árak növekedésének átlagával, és az előző év bruttó társadalmi termék négy százalék feletti növekedésével történik. Állítólag ugyanezt az összehangolást végzik majd el 2012. április 1-jén is, majd 2013. április 1-jétől a nyugdíjakat szintén a fogyasztói árral és a társadalmi össztermék növekedésével állítják arányba, de csak akkor, ha a társadalmi össztermék növekedése több mint 4 százalékos lesz. Október 1-jén a nyugdíjakat csak az előző hathavi fogyasztói átlagárral hangolják össze. Ez a terv, a honatyák azonban majd megmondják, hogy mi kerülhet az új törvénybe.
Az új nyugdíjtörvény várhatóan január 1-jétől lép életbe. Akkortól számítva a férfiak 65, a nők 60 éves kortól mehetnek nyugdíjba, azzal a feltétellel, ha legalább 15 szolgálati évvel rendelkeznek. Annak, akinek 45 szolgálati éve van, függetlenül az életkorától nyomban nyugdíjba vonulhat. Viszont a hozzátartozói vagy családi nyugdíj esetében változást eszközöltek a törvényben: az özvegy, ha nő, akkor 53 éves korában jogosult a férje nyugdíjára. Ez a korhatár eddig 50 év volt. A férfiakra vonatkozólag pedig az eddigi 55 év helyett 58 évet irányoz elő a törvény. A gyermekek 15 éves korukig jogosultak a családi nyugdíjra. Azon túl csak akkor, ha folytatják tanulmányaikat, az árván maradt gyermekek középiskolásként 20 éves korig kaphatnak nyugdíjat, egyetemistaként pedig 26 éves korig.
A legnagyobb vitát a nyugdíjtörvény kapcsán a nők szolgálati évének megváltoztatása jelentette. Ugyanis az eddigi 35 szolgálati év helyett az új jogszabály 38 évet irányoz elő, a férfiak esetében viszont marad a 40 év. Tehát a nők a következő évtől 35 szolgálati évvel még nem mehetnek nyugdíjba, igaz, nem követelik meg tőlük nyomban a 35 évet, hanem fokozatosan, úgynevezett csúszóskála szerint minden évben 4 hónapot hozzáadnak a 35 évhez, s így folytatódik ez 2020-ig. Gyakorlatilag akkortól követelik majd meg a hölgyektől, hogy 38 szolgálati évvel vonuljanak nyugdíjba.
