Már egy hete megérkeztek a Nemzetközi Valutaalap képviselői Belgrádba, hogy megkezdjék az újabb májusi tárgyalássorozatot, ugyanis ezen áll vagy bukik, hogy elfogadják-e a szerb kezdeményezést a nyugdíjnövelésre vonatkozólag, vagy lesöprik azt az asztalról. Jovan Krkobabić, a kormány alelnöke abban bízik, hogy ősztől emelkednek a nyugdíjak, és hogy az IMF megfigyelőivel sikerül majd elhitetni, hogy megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy szeptembertől, azaz az utolsó negyedévben növelhessék a nyugdíjasok havi járulékát. Természetesen tisztában van azzal, hogy több feltételnek, például a gazdaság fellendülésének, a munkanélküliség csökkentésének és a bruttó társadalmi össztermék növelésének is eleget kell tenni. Ha ez a három tényező mit sem változik, akkor bizony egészen az év végéig marad a nyugdíjbefagyasztás.
A kilátások állítólag kedvezőek, a nyugdíjas kérdést pároló Krkobabić meg van győződve arról, hogy átmenő osztályzatot kap a szerb fél azon javaslata, hogy a nyugdíjakat egészen 2012-ig folytonosan össze kell hangolni a közszférában folyósított bérekkel. Szerinte felcsillant a remény arra is, hogy a nyugdíjalap iránti tartozást – mintegy 200 millió dinárt – hamarosan törlesztik, ami azt jelentené, hogy egyből javulni fog a helyzet. Nem vonja kétségbe, hogy csökkenteni kell a nyugdíjakra szánt összeget a bruttó társadalmi össztermékhez képest, az eddigi 13 százalékról 10,5 százalékra kellene lesrófolni, a terv szerint ezt 2015-ig teljesíteni fogják. Ezzel pedig növekszik az ország gazdasági ereje, természetesen a társadalmi össztermék is kedvezőbb szerepet kap, és abban bízik, hogy növekedni fog a foglalkoztatás is. Ha mindez ilyen szerencsésen alakul, semmi akadálya nem lesz a nyugdíjak és a fizetések rendszeres törlesztésének és annak, hogy mindkettőt növeljék. Egyébként beterjesztésük szerint az elkövetkező időszakban a nyugdíjakat a létfenntartási szükségletek növekedésével arányosan kellene emelni, ami szerinte 0,5 százalékot tenne ki a bruttó társadalmi össztermékhez viszonyítva. Egyébként gyakorlatilag az elkövetkező években a bruttó társadalmi össztermék 3 százalékkal fog növekedni, amihez ha hozzáadjuk az életfenntartási szükségletek 4,4 százalékos növekedését is, akkor számítása szerint a közszférában a bérek és ezzel együtt a nyugdíjak növekedése talán 6-7 százalékos lehetne.
Mirko Cvetković kormányfő is határozottan azt állítja, hogy a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokat követően lehetőség nyílik arra, hogy a befagyasztott fizetéseket és nyugdíjakat növelhessék. Szerinte, ha minden a kezükre játszik, ez szeptembertől megvalósítható, tehát az utolsó negyedévben, és ő is 7 százalékosra irányozza elő az esetleges növekedést, amely tulajdonképpen megegyezik majd az előirányzott infláció százalékarányával.
Radovan Jelašić lemondófélben lévő bankkormányzó is azon az állásponton van, hogy az IMF képviselőinek nem lesz kifogásuk az ellen, hogy esetleg növekedjenek a befagyasztott keresetek és nyugdíjak, szerinte fel fognak tenni egy magától értetődő kérdést: képes lesz-e az állam előteremteni az ehhez szükséges pénzt, és ha igen, miből? Jelašić emlékeztetett bennünket, hogy a költségvetés bevétele az év elején a terv szerint alakult, ami azt jelenti, hogy nem volt különösebb növekedés és csökkenés, márpedig szerinte ahhoz, hogy magasabb fizetést és nyugdíjat tudjanak kifizetni, határozott növekedésre lenne szükség. Ezenkívül felhívja a figyelmet arra, hogy Szerbia kötelezte magát arra, hogy 2015-ig 13 százalékról 10,5 százalékra csökkenti a nyugdíjak arányát a bruttó társadalmi össztermékben, a keresetek esetében pedig ez a szám 10-ről 8 százalékra csökkenne. Ha ez megvalósul, akkor nem lesz akadálya annak, hogy szeptembertől magasabb legyen a nyugdíj.
