Az elszabadult közfogyasztás rendbeszedésének és a Nemzetközi Valutaalap nyomásának hatására a szerb kormány komolyan hozzálátott a nyugdíjbiztosítási rendszer reformjához, ami többnyire mindig együtt jár a bűnbakok és az áldozatok felkutatásával.
Az egymásra mutogatás, amíg a törvény megfogalmazásának ideje tart, bizonyára folytatódni fog. S azt követően is, miután hatályba lép az új módosított törvényváltozat, bizonyára lesznek olyanok, akik jól járnak, és olyanok, akik kevésbé járnak jól, esetleg vesztesként kerülnek ki ebből a, nevezzük úgy, harcból. Egy biztos, hogy a készülő reform és törvény nem fog kedvezni azoknak, akik munkaerő-fölösleggé válva nyugdíjaztatják magukat, nem várva meg azt a korhatárt, hogy a szolgálati éveik alapján vonuljanak nyugállományba.
Bizony komoly gondot jelent az ország költségvetésében a nyugdíjak rendszeres folyósítása, hiszen az államkasszának szinte 40 százaléka erre a célra megy el, holott a nyugdíjasok továbbra is elégedetlenek, valljuk be, jogosan, hiszen többségük meglehetősen szerényt ellátmányban részesül. A nálunk nyilvántartott 1,6 millió nyugdíjasnak legalább 60 százaléka havonta megközelítőleg 21 700 dinár nyugdíjat kap. Még kétségbeejtőbb a földművesnyugdíjasok havi 90 eurós bevétele, akik a nyilvántartás szerint 224 ezren vannak.
Đuro Perić, a Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap igazgatóbizottságának elnöke a minap úgy nyilatkozott, hogy a nyugdíjrendszer reformjával megbízott munkacsoport a napokban befejezte a rábízott feladatot, és már csak arra vár, hogy május közepén megérkezzenek a Nemzetközi Valutaalap képviselői, hogy értékeljék az általuk elkészített tervet. Bíznak abban, hogy a külföldi megfigyelők nem fognak nagyobb módosítást eszközölni a javaslatokon, mert jó lenne, ha mihamarabb közvitára lehetne bocsátani a nyugdíjbiztosítási törvény módosítási javaslatát, ugyanis sürget az idő, hiszen január 1-jétől ennek a jogszabálynak hatályba kell lépnie. A reformtörekvések legfőbb célja a költségvetés megszorítása és a spórolás volt. Nézete szerint a javasolt munkatervvel akár 94,9 milliárd dinár is megtakarítható a következő 10 évben. A takarékossági szellemű hozzáállást nem úgy kívánják megvalósítani, hogy csorbítanák a nyugdíjasok jogait, hanem a megszorítások kimondottan azokra fognak vonatkozni, akik most kerülnek sorra, ezután lesznek nyugdíjjogosultak.
Legszigorúbban a korkedvezményes kategóriába tartozókhoz viszonyulnak, mert úgy találták, hogy esetükben lehet a legtöbbet megspórolni. Számításuk szerint, ha növelnék a korkedvezményesek szolgálati éveit és életkorát, évente 2 milliárd dinárral több maradhatna meg az államkasszában. A családi nyugdíj esetében is az életkorhatár kitolásához folyamodnak, 55 évről 58 évre növelik a családi nyugdíj megszerzéséhez szükséges életkort, s ezzel számításuk szerint 1 milliárd dinárt sikerül megtakarítaniuk. A földművesnyugdíjasok esetében pozitív változást hoz a törvénymódosítás, mert 8000-ről 9000 dinárra növelik a legalacsonyabb nyugdíjat, ezenkívül a legalacsonyabb szerbiai nyugdíjat is egy százalékkal növelni fogják, viszont nem tudni, hogy a legmagasabb nyugdíjakat milyen arányban csökkentenék.
A korkedvezményezettekhez tartozók körét is szűkíteni fogják. Foglalkozási ágazatonként a munka nehézségétől függően csökkenni fog a kedvezményezettek száma. Csak azok élhetnek majd ezzel a lehetőséggel, akik megterhelő munkát végeznek nehéz körülmények között. Ilyenek pl. a balett-táncosok, a hadseregben, a rendőrségen, a bányákban, öntödékben és a közbiztonsági szerveknél dolgozók – a listán 36 különböző foglalkozást neveztek meg. Valamennyiük esetében változás áll be azzal, hogy eddig egy évet 16 hónapnak számítottak a szolgálati évek tekintetében, most ez 14 hónapra csökken. Arra is szigorúan odafigyelnek, hogy a meghatározott, listára vett munkakörökből csak azok kerülhetnek a kedvezményezettek soraiba, akik valóban megfelelnek ennek a követelménynek, az adminisztrációban dolgozók még véletlenül se sorolhatók ide, még akkor sem, ha az adott munkaágazatban dolgoznak. Ezt azért kellett bevezetni, mert nagyon elszaporodott azoknak az úgynevezett fiatal nyugdíjasoknak a száma, akik munkaképesek lennének, de a korkedvezmény miatt jogot szereztek arra, hogy nyugdíjba vonuljanak. Hogy pontosan kik lesznek azok, akik ezentúl is kedvezményben részesülnek, még nem tudni. Egyelőre csak az biztos, hogy közöttük lesznek a terepen dolgozó rendőrök, a hivatásos katonatisztek és a bánya mélyén dolgozó bányászok.
