A nagymamámat Balda Ilonának hívják, és 1936-ban született. Ősz, rövid, göndör haja van. Szemüveget hord. Az én nagyim nagyon ügyes. Csirkéket árul a piacon. Amikor hazajön a piacról, mindig édességgel lep meg.
Míg kicsi voltam, ő vigyázott rám. Néha képes volt arra is, hogy abbahagyja a főzést, és velem játszon. Megtanított arra, hogy szépen viselkedjek, öltözzek, hogy rendben tartsam a dolgaimat és rendszeresen írjam a házit. Ma is, amikor senki se akar velem játszani, akkor ő ment meg az unalomtól.
Azon kívül, hogy sok mindenre megtanított, nagyon ízletes ételeket is készít. Szeretem a zserbót, a fánkot és a barátfülét, amit nagyi csinál. De nemcsak jó kalácsokat, hanem kitűnő savanyúságot is készít.
Amikor valamilyen versenyre megyek külföldre, akkor mindig egy kis zsebpénzt is szokott adni.
Szeretem a karácsonyt és a húsvétot, mert akkor a nagyiékkal ebédelünk. Nagyon szeretem a nagyimat, mert ilyen jó hozzám. Neki elmondhatok mindent, és mindenről beszélgethetek vele.
Remélem még nagyon-nagyon sokáig fog élni, hogy visszaadjam mindazt a sok jót, amit ő nekem nyújtott.
