2025. május 2., péntek

Pro Gamer - Command Unit

Speciális, csupán játékokhoz használható billentyűzet-kiegészítők családjába tartozik a Saitek Pro Gamer - Command Unit nevű eszköze. Ezek a kiegészítők nem váltják ki teljesen a billentyűzetet, PC-n általában mindig szükség van arra, hogy egy gyors üzenetet, vagy parancsot gépeljünk be. Igényes, netán profi versenyjátékosoknak viszont érdemes lehet beszerezni egy ilyen szerkentyűt a különleges funkciói miatt.

Az egyik ilyen szempont az ergonómia, sokkal kényelmesebben lehet elhelyezni az asztalon, mint a teljes méretű billentyűzetet, és mellette egy nagy méretű egérpadnak is marad hely, ami különösen a Counter-strike jellegű játékoknál előny, ahol az alacsony érzékenységű egérnek kell a mozgástér. Magának az eszköznek az ergonómiája abban segít, hogy ne fáradjon el a kezünk olyan gyorsan, hogy minél több billentyűt érjünk el nyugvó csuklóval. További szempont a gombok speciális játékfunkciója. Lehet programozni őket, akár komplex makrókat, billentyűsorozatokat is lehet egy-egy gombhoz kötni, és nem utolsó sorban minden gombot egyszerre lenyomva tarthatunk – egy normál billentyűzet legtöbb hat gomb lenyomva tartásánál már hibásan működik (hétköznapi használat során ez több mint elég, amikor a legbonyolultabb kombináció talán éppen az Ctrl+ Alt+Del).

A Pro Gamer - Command Unit ez utóbbit maradék nélkül teljesíti, ergonómiája viszont hagy némi kívánni valót maga után. Szerencsére olyan csomagolásban van, hogy az ember még a boltban kipróbálhatja, mennyire „mászik a tenyerébe” az eszköz. A kialakítása (és a csomagolás kétértelmű reklámja) miatt úgy tűnhet, hogy a csuklótámasz távolsága a billentyűktől változtatható, de nem, csak a hüvelykujjunk alatti rész távolsága állítható, illetve forgatható. Átlagnál rövidebb ujjú felhasználóknak így kényelmetlen a felső sor gombjainak elérése, a csuklótámasz elég messze van már azoktól. Az eszköz minőségi tervezés benyomását kelti, jól mutat az asztalon és széles gumitalpainak köszönhetően nem is csúszik meg játék közben. Díszítésként egy Saitek feliratot vetít ki csuklónk felőli részen, ami sötétben jó néz ki, kivilágított szobában viszont alig lehet észrevenni.

Húsz nyomógomb található a felső részen, ebből kettő a hüvelykujjunkkal érhető el, a huszonegyedik gomb csuklónkkal aktiválható az alsó, csuklótámaszként szolgáló részen. Ez alapértelmezésként „Shift” billentyűként működik, megduplázva ezzel a gombokhoz köthető funkciókat, de bármi mást is programozhatunk rá. Egy analóg karocska is található hüvelykujjunk alatt, ami funkcionálhat egérvezérlőként is, ha az adott játék nem ismeri fel beviteli eszközként a Command Unitot. Különlegesnek mondható a játékmód választó háromállású kapcsoló, ezzel három, teljesen különböző billentyűzetkiosztás közül választhatunk, melyet a billentyűk megvilágításának a színe is jelez. Alapértelmezésként az alsó állás a gamepad üzemmód, ez kék színű, középen van az FPS (belsőnézetű lövöldözős játék) mód zöld színben, felső állásban pedig pirosan világít és RTS (valós idejű stratégia) módnak jelölték. Az persze csupán rajtunk múlik, mit mire használunk, egy Pongnál bonyolultabb játékhoz úgyis szükségünk lesz a Profil Editorra, hogy beprogramozzuk a szükséges gombokat. A háttérvilágítás kellemes erősségű, minden gombnak külön led lámpácskája van, teljesen sötét szobában is jól látni a jelöléseket (szemünket óvjuk viszont, sose játszunk huzamosabb ideig teljesen sötétben).

Élesben rögtön egy egyszerű FPS játékkal, az Unreal Tournament 3-al próbáltuk ki a Saitek vezérlőjét. Meglepetésre sokkal könnyebben megszoktuk, mint azt elsőre hittük volna, könnyen beállítottuk úgy, hogy a messzebbi gombokat ne kelljen használni. Persze nem lettünk tőle rögtön a Deathmatch királyai, de rosszabbul se játszottunk, mint nélküle, ami kezdetnek nem rossz. A Team Fortress 2-vel játszottunk folytatásként, ez egy online lövöldözős csapatjáték, karikatúraszerű karakterekkel, jó móka volt, mint mindig, de itt már elérhető közelségben kellett tartani a normál billentyűzetet is, csapattársainknak üzeneteket írogattunk (persze lehetőség van hangközvetítésre, de az sohasem fogja teljesen kiváltani a jó öreg chatelést). Utolsó FPS-ként a régi Wolfenstein: Enemy Territory csapatjátékot vetettük be a Command Unittal és – elbuktunk. Ezt a játékot már a 2003-as megjelenése óta játsszuk barátainkkal az Interneten, és az évek során annyira megszoktam a billentyűzetes vezérlést, hogy bármily hasonló is az irányítás a Saitek kiegészítőjével, nem sikerült kiviteleznem azokat a finom ugrásokat, amik a Quake 3 motort használó játékokra jellemzőek. Többszöri nekifutás után ugyan oda jutottam: félretoltam a világító jószágot és az öreg 101 billentyűsömön folytattam a csatározást.

A Command Unit csomagolása a stratégiákhoz és szerepjátékokhoz is ajánlja magát, de ezekhez a játékokhoz egyszerűen nem elég még az egyébként tényleg sok 21 gomb sem. A Warcraft 3-mal kipróbálva nem nyújtott semmi extrát, sőt, a World of Warcraft játszása során csak zavart az eszköz. Az Saitek honlapjáról letölthető előre elkészített billentyűzetkiosztás (profil) a népszerűbb játékokhoz, de az nem pótolja a hiányzó gombokat. Az ilyen játékok kedvelői szinte biztos, hogy nem találnának előnyt az ilyen billentyűzet-kiegészítők használatában.

A Pro Gamer - Command Unit egy funkciókban gazdag, mérsékelt árú játék-kiegészítő, 3 ezer dinárért már hozzájuthatunk. A célközönsége meglehetősen szűk, legtöbbet talán a profi FPS versenyjátékosok használnák, bár nekik inkább egy komolyabb darab, a Belkin n52te dukál, ami kb. 5 ezer dinárba kerülne – ha Szerbiában beszerezhető lenne. Így, ha valaki szükségét érzi az effajta kényelemnek, be kell, hogy érje a Saitek modelljével, és amíg egyszerűbb játékokat játszik, nem is fog csalódni benne.

Magyar ember Magyar Szót érdemel