Nem vonták vissza az USA által a különböző országokra kivetett vámokat, miközben a bíróság úgy döntött, az amerikai elnöknek nem lett volna joga kivetni. Érdekes fejlemény, ahogyan az is, hogy a múlt héten pár napig nem jelent meg a nyilvánosság előtt, ami különféle találgatásokra adott okot.
Az Amerikai Egyesült Államok protekcionista fellépése nem csupán gazdasági kérdés, de egyértelműen látszik, hogy a geopolitikai erőviszonyok újrarendezését vetíti előre. Érdekes fejlemény, és más országok esetében talán a megítélése is más lenne annak, hogy a bíróság ugyanúgy döntött, az amerikai elnöknek nem lett volna joga kivetni a legtöbb vámot, amit kivetett, október közepéig érvényben maradhatnak a tarifák. Ez úgy lehetséges, hogy a fellebbezési bíróság törvénytelennek mondta ki a Donald Trump elnök által április óta bevezetett vámok többségét, fenntartva a kereskedelmi ügyekben eljáró szövetségi bíróság korábbi határozatát, a vámok ugyanakkor átmenetileg hatályban maradhatnak. A bírói tanács ezzel megengedte, hogy október 14-ig a vámok hatályban maradjanak, időt hagyva az adminisztráció számára, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához forduljon. Az, hogy október közepétől mi várható, nehéz megjósolni a jelenlegi perspektívából. A washingtoni székhelyű Egyesült Államok Szövetségi Kerületi Fellebbezési Bíróságának tagjai a szavazás során 7-4 arányban úgy találták, hogy az új vámok többségénél a bevezetés hivatkozási alapjaként szolgáló gazdasági vészhelyzet nem áll fenn. Úgy ítélik meg tehát, hogy az elnök túllépte hatáskörét, ezért a vámokra vonatkozó intézkedések érvénytelenek. Trump a közösségi oldalán megjelent bejegyzésében élesen bírálta a bíróságot és annak határozatát is. Azonnal jelezte, hogy fellebbeznek, valamint meggyőződését fejezte ki, hogy a Legfelsőbb Bíróság érvényben hagyja a vámokról szóló intézkedéseit. A vámok megszüntetése teljes katasztrófa okozna az országnak – fogalmazott, majd hozzátette, hogy ez pénzügyileg olyan időkben gyengítené Amerikát, amikor erősnek kellene lennie. Nehéz már lassan eligazodni azonban a kivetett vámok tarkította útvesztőkben, hiszen a döntés nem vonatkozik a más jogkörök felhasználásával kivetett vámokra, például az acél- és alumíniumimportra vonatkozó tarifákra. Törvénytelennek találta a bíróság azokat a „viszonossági” vámokat, amelyeket az elnök áprilisban vetett ki, és azóta sok esetben módosított.
Különböző hozzáállás
Eltérően reagáltak az egyes országok a vámok kivetésére, illetve azok kivetésének belengetésére. Európa engedékenynek bizonyult, és a legtöbb elemző szerint „rossz üzletet” kötöttek az uniós vezetők, de a hatások csak a későbbiekben mutatkoznak meg. Kína tiltakozik, India a saját érdekeihez ragaszkodik. Időközben az orosz elnök Kínába látogatott. Putyin részt vesz a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján, amelyen Hszi Csin-ping mintegy 20 világvezetőt fogad a nyugati befolyás ellensúlyozására törekvő regionális biztonsági fórumon. A kétnapos csúcstalálkozón Hszi Csin-ping kínai elnök fogadta a résztvevőket, köztük Narendra Modi indiai miniszterelnököt is. Az ott lezajlott egyeztetések, esetleges, a háttérben kötött, nem formális megállapodások sokban befolyásolhatják a világgazdasági folyamatokat. Nem túlzás ugyanis azt állítani, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, második elnöki ciklusának kezdetén világméretű kereskedelmi háborút kezdeményezett. Olyan jelentős vámintézkedések bevezetését kezdeményezte, amelyek az Egyesült Államokba importált áruk szinte teljes körét érintették. Trump azzal érvel, hogy a vámintézkedések előmozdítják a hazai ipari termelést és munkahelyteremtést, védelmezik a nemzetbiztonságot, és részben kiváltják a jövedelemadókat is. A kereskedelmi mérleg hiányát eleve károsnak tekintik. Ezt egyes közgazdászok a kereskedelem félreértelmezésének tartják. A Trump-adminisztráció az Egyesült Államok kereskedelmi versenytársai elé akadályokat gördít, akár ellehetetlenítő körülményeket teremtve, a szövetségeseitől azt várja el, hogy az Egyesült Államok javára könnyítéseket vezessenek be, akár a saját gazdasági érdekeik rovására is. Az Európai Unió válasza megadásnak tűnik, de úgy is tekinthetünk rá, hogy egyelőre nem a kölcsönös előnyök feltartását helyezi előtérbe, hanem a konfliktus elkerülése volt a cél. Washington ennek eredményeként 15 százalékos importvámot vezethetett be a legtöbb uniós árura. Mindezek nyomán egyre többen látják úgy, a kontinens elvesztette régi gazdasági súlyát. Amerika, Kína, India és a BRICS-országok korszaka jöhet? A kibontakozó vámháború láthatóan nem csupán gazdasági kérdés. Bonyolult geopolitikai sakkjátszma zajlik, amelyben minden lépésnek messzemenő következményei lehetnek.
