2024. április 24., szerda
RÁFORDÍTÁSOK

Teher alatt nő a pálma

Teher alatt nő a pálma, legalábbis így tartja egy állítólag ókori tapasztalatokat tükröző régi, latin mondás. A jelentése arra utal, hogy nem kell a nehéz feladatoktól kímélni az embereket, mert a formálódó személyiség a próbatételektől válik igazán erőssé. A vitatott gondolkodónak számító, de sokat idézett filozófus, Nietsche pedig azt mondta, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Szerinte a szenvedés része az életünknek, és egyben lehetőség a fejlődésre. Nem kell azonban sem ókori bölcsnek, sem filozófusnak lenni, a mindennapok során is tapasztaljuk, hogy az elkényelmesedett, minden problémától megkímélt személyek alkalmazkodóképessége romlik. Ha nem kell feladatokat, problémákat megoldani, a feladat- és problémamegoldó képességünk visszafejlődik. Esete válogatja azonban, az általánosítás sok esetben segít a jelenségek megfigyelésében, de az egyedi esetek is gyakran lehetnek tanulságosak. A különféle szankciókat például az egyes országok ellen azért szokták bevezetni, hogy gyengítsék – elsősorban gazdaságilag – a teljesítőképességet. Annak idején, a 90-es években országunk gazdaságát például jócskán megrogyasztották a szankciók. Egy-egy tiltás, korlátozás természetesen kezdetben mindig negatív következményekkel jár, hiszen ezért is foganatosítják őket. Sok esetben azonban egy idő után hozzájárulnak egyes ágazatok fellendüléséhez. Az egykori Szovjetunióban például még az alapvető fontosságú élelmiszerekből is szűkös volt az ellátás. Az állam évente 20–22 millió tonna gabonát, 2,0–2,2 millió tonna húst és 3–4 millió tonna zöldséget, gyümölcsöt importált, hogy a lakosság élelmiszerellátását legalább szerény szinten biztosítani tudja. Aztán az ezredforduló után lassan kezdtek a dolgok megfordulni. A felmelegedést, a klimatikus viszonyok kedvező irányú változását kihasználva nagy ütemben növelték az olajos magvak, a szójabab, a napraforgó és a kukorica vetésterületét. A bővülő termelésnek köszönhetően Oroszország a kalászos gabonák mellett ma már kukoricából és növényi olajokból is exportőrként lett fontos szereplője a világ agrárpiacának.

Oroszország gabonaexportőrré vált

A Krím-félsziget elfoglalása és annektálása miatt 2014-ben az USA és az Európai Unió is gazdasági szankciókkal sújtotta Oroszországot. Az importtól való függőség csökkentése céljából Putyin 2014 őszén a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztésére tett ígéretet. A bejelentést konkrét lépések követték. Az agráriumnak nyújtott támogatások volumenét a korábbiak többszörösére emelték. Ezzel egyidőben állami fejlesztések indultak a vidék szállítási és raktározási infrastruktúrájának jobbítása céljából. A gabona, az olajos mag, a sertéshús- és baromfihús-termelés volumene látványosan emelkedni kezdett. A folyamat oda vezetett, hogy jelenleg valós behozatali igény csak a zöldség-gyümölcsfélék esetében maradt meg. Az agrárkülkereskedelmi adatok azt mutatják ugyanakkor, hogy az új agrárpolitika eredményeinek köszönhetően 2017/2018-ban Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre lett. De az újabb kori szankciók is – ha hinni lehet az adatoknak – inkább az egyes szektorok és ágazatok megerősödését hozták. Két éve tart az ukrán konfliktus, és a jelek szerint hiába szabtak ki példátlan számú szankciót a nyugati államok, két évvel később Oroszország gazdasága újra növekedési pályára állt. Nyugati elemzők közül többen is olyan véleményeket fogalmaztak meg, hogy a szankciók önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy Oroszországot padlóra küldjék. Egyik és másik oldalon is egyre több szakértő véli úgy, hogy az ukrajnai háború miatti új szankciós intézkedések várhatóan nem sokat érnek, illetve akár bumerángként vissza is üthetnek. 

Az elmúlt két évben már 16 ezernél több orosz magánszemély, illetve vállalat ellen hoztak korlátozó intézkedést, az orosz hadigazdaság továbbra sem látszik meginogni. Putyin népszerűsége sem csökkent, pedig sokan a szankcióktól azt remélték, belső elégedetlenséget fognak okozni. Nem sikerült elérni, hogy érezhetően visszaessen az orosz olajbevétel, az országot a fejlett technológiáktól sem sikerült elzárni. Oroszország bizonyos esetekben könnyedén kijátssza a szankciókat, más esetekben alkalmazkodni tud a megváltozott körülményekhez. A Nemzetközi Valutaalap például a konfliktus kezdetén arra számított, hogy 2021 és 2023 között több mint tizedével csökken az orosz bruttó hazai termék. Mostanra kiderült, hogy a kibocsátás enyhén emelkedhetett ebben az időszakban. Az orosz GDP a pandémia idején ugyan csökkent, a háborús szankciók hatása viszont alig érezhető. 

Néhány közgazdász azzal érvel, hogy a szankciók majd hosszabb távon érvényesülnek. Ennek azonban egyelőre nem látjuk a jeleit. A világ népességének nagy része most olyan országokban él, amelyek nem csatlakoztak a nemzetközi szankciókhoz. Egyelőre annyit tudunk, hogy Oroszország GDP-je 2023-ban 3,6 százalékkal nőtt. Egy évvel korábban 1,2 százalékos volt az éves növekedés. Az orosz jegybank várakozásai viszont meglehetősen borúsak 2024-re vonatkozóan. A jegybankárok szerint az idén lassulni fog a GDP erősödése, egyszázalékos éves bővülésre számítanak. Az ottani gazdaságfejlesztési minisztérium szerint az október–decemberi három hónapban a GDP 5,1 százalékkal nőtt. A harmadik negyedévben 5,5 százalékos volt a bővülés, a második negyedévben pedig 4,9 százalékos, az első negyedévben 1,8 százalékos csökkenést jegyeztek fel. Ezek a számsorok is azt mutatják, hogy a világ legnagyobb területű országának gazdasága képes a gyors alkalmazkodásra. 

Nyitókép: (Illusztráció: pixabay.com)