A négy szerbiai dohánygyárnak évente 20 000 tonna dohányra volna szüksége, ennek pedig a fönti adat alapján alig több mint kétharmada termett meg az idén az országban.
A takarékossági intézkedések jegyében nem elvenni kellett volna a kedvét a gazdáknak a dohánytermesztéstől, hanem épp ellenkezőleg, tovább ösztönözni őket. De ha a szűkös, megnyirbált agrárköltségvetésből erre nem is futotta, legalább a dohányprémiumokat kellett volna megtartani, melyek nem jelentettek egy elviselhetetlen tételt a mezőgazdasági büdzsének. Kíváncsiank várjuk, hogy a jövő évi, mintegy egynegyeddel megnövelt agrárköltségvetésből eleget tesznek-e a dohánytermesztők követelésének, hogy állítsák vissza a premizálás rendszerét. Ha nem, könnyen lehet, hogy jövőre még kisebb terméseredményekről számolhatunk be.
