2025. július 7., hétfő

Elméleti kuttyogató horgászverseny

A minap Moholon megrendezett horgászversenyről tartott magyarországi beszámolóm egyik hallgatója úgy értelmezte a kuttyogató verseny fogalmát, hogy a versenyzők egy kuttyfával csapkodják a vizet, és a zsűri eldönti, hogy melyik szól a legszebben. Ez valóban így történt.

Csakhogy itt a zsűri valamennyi tagja harcsák alkották, tetőtől „talpig”, rendkívül befolyásolhatóak és döntésüket minden oldalról más-más érdekek próbálják maguk felé hajlítani. Ha úgy tetszik, megvesztegethetőek. A harcsafogó verseny ideje egybeesett a Tisza virágzásával, mikor milliárdnyi kérészlepke többéves készülődést követően egyszerre szál a Tisza fölé. Céljuk, egyrészt párzani, és életet adni a jövő nemzedéknek, másrészt önmagukkal jóllakatni a Tisza környékének minden lakóját, hogy a számszerűen ki sem fejezhető párzás sikeres legyen. És a versenyzsűri, a harcsák, kérészlepkével degeszre tömött hassal pihentek a mélyben. Ez nem a kuttyogatók napja volt.

Magyarországon a tiszavirág (Palingenia longicauda)védett, eszmei értéke 2000 forint. És ez az összeg nem tréfadolog, ugyanis a kár összege összeadódik. A vízirendőrök előre kitöltött 100 000 forintos (300 euró) csekkel indultak szolgálatba, csak a név hiányzott a céduláról. Elég volt motorcsónakkal belehajtani a táncoló kérészek közé ahhoz, hogy a természetkárosítás tényállása bekövetkezzen. Ha valakit lepkegyűjtésen kapnak, azt biztosan falhoz állították volna. Mondhatjuk, hogy túlzás, hogy nem reális, de a kérészek szemszögéből biztosan nem túlzás és reális. A természet nem kalkulálta be az ostoba embert a millióéves forgatókönyvébe. Túl fiatalok vagyunk még. A mi dolgunk, hogy gyönyörködjünk az alkonyati fényben kavargó aranyló fergetegben, őrködjünk felette, és mutassuk meg gyermekünknek, aki kisujjunkba kapaszkodva csodát lát a Tisza partján.

Kérlek, ne horgássz kérésszel!

Magyar ember Magyar Szót érdemel