Szerbia valamennyi távfűtőműje készen áll a közelgő fűtési szezonra, amelybe rekordmennyiségű, 707 millió köbméteres gáztartalékkal lépünk be – hangzott el tegnap a Belgrádi Gazdasági Kamarában, a Hogyan fogunk fűteni az előttünk álló télen? című fórumon.
Milan Aleksić, a Bányászati és Energiaügyi Minisztérium beruházásokért felelős ügyvezető tanácsadója kijelentette, hogy sikeresen befejeződtek a termelési és elosztási kapacitásokon végzett valamennyi rekonstrukciós munkálat.
– A rendszerek készen állnak arra, hogy egész évben folyamatos ellátást biztosítsanak a lakosság számára. A gáztartalékok szintje történelmi csúcson van, és ez jelenti a legjobb védelmet a külső zavarokkal szemben. A hőerőművek széntartalékai szintén magas szinten vannak, mintegy 1,8 millió tonnát tesznek ki. Mindezek ellenére kritikus tél áll előttünk a világpiaci helyzet miatt. Szerbia ezt a fűtési szezont különleges körülmények között kezdi. Európai viszonylatban is komoly kihívásokra lehet számítani. Az árak és a geopolitikai kihívások tekintetében a helyzet nagyon hasonlít a 2022-es évhez – fogalmazott Aleksić.
Kiemelte, hogy a nyári villamosenergia-fogyasztás gyakorlatilag elérte a téli fogyasztás szintjét, ami arra utal, hogy a zöldátállás már nem választás kérdése, hanem a valóságunk része.
Hangsúlyozta, hogy közös célunk a megbízható, energiahatékony és fenntartható rendszerek fejlesztése, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, valamint a csatlakozási lehetőség megteremtése minél több fogyasztó számára
Ljubinko Savić, a Szerbiai Gazdasági Kamara energetikai és bányászati egyesületének titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság jelentős mennyiségű villamos energiát használ fel kiegészítő fűtésre és az elektromos készülékek működtetésére. Elmondása szerint egyre több energia szükséges a hűtéshez is, mivel folyamatosan nő a különböző hűtőberendezések száma a háztartásokban.
Ivan Gajić, a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) képviselője elmondta, hogy a bányászati szektorban a karbantartási munkákat már befejezték, a hőerőművi szektorban pedig a munkálatok a befejezéshez közelednek. A széntartalékok jelenleg 1,85 millió tonnát tesznek ki, és a cél, hogy télre elérjék a 2 millió tonnát. Fűtőolajból is elegendő mennyiséget biztosítottak. Ugyanakkor a hidrológiai helyzet rendkívül nehéz, mivel a Duna vízhozama történelmi mélyponton van. Az EPS ezt részben a felújított Bajina Bašta-i vízerőmű teljes kapacitású működtetésével próbálja ellensúlyozni.
Ivana Kalanja, a Szerbiai Távfűtő Művek képviselője elmondta, hogy jelenleg egyedül a verbászi távfűtőmű nincs teljesen készen, elsősorban az évek óta fennálló pénzügyi problémák miatt.
– A többi távfűtőmű műszakilag felkészült, jelenleg a próbaüzemek és a szükséges beállítások zajlanak. A szerbiai távfűtőművek mintegy 98 százaléka földgázzal működik, ezért a stabil gázellátás továbbra is alapvető fontosságú. A fűtési szezon általában október 15-én kezdődik, de a tényleges indulást az időjárási körülmények határozzák meg. Belgrádban például 12 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb előre jelzett hőmérséklet esetén a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a távhőt – fogalmazott Kalanja.
A felszólaló szakértők rámutattak arra, hogy hosszabb távon Szerbia célja a távfűtési rendszerek korszerűsítése és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) összesen 250 millió euró értékű fejlesztéseket támogat, ebből 50 millió euró vissza nem térítendő támogatás. Az egyik legjelentősebb projekt Újvidéken valósulhat meg, ahol nagy kapacitású hőtárolót, hőszivattyút és napkollektoros rendszert terveznek kiépíteni. Más városokban geotermikus energiát, hőszivattyúkat, napenergiát és ipari hulladékhőt is felhasználnának a távfűtésben.
