A mesterséges intelligencia (AI) használatával csupán pár gombnyomásra volt szükség ahhoz, hogy elkészüljön egy szimpatikus kabalafigura, egy felismerhető hangeffekt és minden olyan eszköz, amely egy cég megjelenítéséhez szükséges a piacon: mindezt Wolf Gábor marketing-tanácsadó alkotta meg pár perc alatt a Connect+Grow konferencián Palicson. A Marketing Commando alapítója és vezetője a több mint két évtizedes pályafutása során vállalkozások ezreinek segített abban, hogy felépítsék saját kiszámítható és jövedelmező marketingrendszereiket.
Wolf Gábor (Molnár Edvárd felvétele)
A vajdasági magyar vállalkozók üzleti fórumán az AI marketing, amiről nem ordít, hogy AI című előadásán a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazását mutatta be a kisvállalkozóknak, akik hozzáférhető piackutatás és megjelenítés után kutattak.
A kis- és középvállalkozók ma már tudatában vannak a piackutatás előnyeinek és jelentőségének a vállalkozásuk fejlesztésében, ám a legtöbb esetben nem tudják megfizetni az előremutató elemzéseket. Ön szerint számukra ilyen szempontból megoldást jelenthet a mesterséges intelligencia. Hogyan?
– A kis cégek természetes előnye a multikhoz viszonyítva, hogy hozzájuk bejárnak a vásárlók, és így a a vevők többségét személyesen ismerik. Ezáltal olyan piaci ismeretük van, amiről a nagy cégek álmodni sem mernek. Azonban egyre több kisvállalkozó is forgalmaz online: ilyenkor hamar elveszítik a kapcsolatot a piaccal, és ők is felmérésekre szorulnak. A piackutatás csodálatos eszköz: nagyon sok kérdést megválaszol. Egyebek közt, hogy hogyan fog működni egy reklám, sikeres lesz-e egy termék, milyen áron forgalmazza a vállalkozó, vagy éppen azt, hogyha kitesznek egy reklámot, akkor az a vevő számára releváns lesz-e. Fontos adatokhoz juthatunk általa, ám a folyamat elég körülményes: embereket kell összegyűjteni, kikérdezni, ezért cserébe nyújtani is illik valamit; időigényes is, és ha mindezt egy piackutató vagy ezzel foglalkozó cég végzi el, akkor általában drága is. Korábban mindez megfizethetetlen volt a kisvállalkozóknak. Az AI viszont a kezükbe adja a lehetőséget: pillanatok alatt egy helyre gyűjt olyan piaci adatokat, amelyeket korábban például egy statisztikai hivatal hetekig elemzett. Ugyanakkor az AI vevői viselkedést is tud szimulálni, és ezzel megmutatja, hogyan reagál majd a piac egy ajánlatra vagy egy reklámra. Jelenleg tehát ott tartunk, hogy a mesterséges intelligencia kézközelbe hozta ezeket a lehetőségeket a kis cégeknek is: az egyetlen probléma, hogy az eddigiekben annyira távol állt tőlük a piackutatás, hogy ezeket az eszközöket nem ismerik. Tehát meg kell tanulniuk megfelelően feltenni a kérdéseiket és azt is, hogy hol keressék a válaszokat.
Említette, hogy a piackutatás céljával nem okvetlenül az AI egyszerű használatára kell hagyatkozni, hanem sokkal inkább egy fejlettebb variációt kell keresni. Tud-e ajánlani olyan verziókat, amelyekkel releváns piackutatást végezhetnek a kisvállalkozók?
– Fontos megérteni, hogy abban a pillanatban, amikor üzleti célokra használjuk az AI-t, mindenképp érdemes a fizetős verziókat használni. De ezek nem okvetlenül drágák: havonta 20-50 dollárért már jó eredményekhez juthatunk. A legelterjedtebb a ChatGPT, a második közkedvelt a Google Gemini-ja, és nagyon sokan szeretik még a Claude-ot, az Anthropic rendszerét. Utóbbi kimondottan analitikus, és inkább programozói feladatok elvégzésére felel meg, míg a ChatGPT és a Gemini fizetős verzióit kreatív feladatok teljesítéséhez javasolják. Mindenkinek meg kell találnia a saját kedvencét.
Ön szerint az AI-t a marketingben a megjelenítés kidolgozására és a felismerhetőség megőrzésére is használhatják a kisvállalkozók.
– Azok a hirdetések, amelyeket korábban csak a multik tudtak megfizetni, ma már hozzáférhetők a kis cégeknek is. Egy több szereplős jó videót, speciális effektekkel, egyedi zenével ma már ők is meg tudnak alkotni a mesterséges intelligenciával. Mindez most már egy gombnyomásra működik: a kisvállalkozásokban is le tud ülni valaki, és egy óra múlva olyan hirdetéssel kel fel az asztaltól, amilyenhez korábban 30 forgatási nap kellett, és akár 100 ezer euróba is kerülhetett. Szerintem ez majd alapjában változtatja meg a legtöbb piacot: abban a tempóban, ahogyan erre a vállalkozók rájönnek és elkezdik használni.
Számomra megdöbbentő volt az a felmérés, miszerint a figyelemfelkeltő eszközök sorában mennyire alulmarad a vállalat logója. Melyek azok a megjelenítési formák, amelyek jelenleg leginkább felkeltik a figyelmet?
– A felmérés nagyon fontos üzenet minden kis cégnek, amelyik hatásos hirdetéseket akar készíteni. A két legmarkánsabb brandcode, azaz arculati elem a céges kabalafigura és az úgynevezett jingle. Utóbbi olyan kis hanghatás, mint például a Netflix köszöntő hangeffektje: tehát olyan hangegyüttes, amely ha megszólal valahol, akkor rögtön tudja mindenki, hogy miről van szó. A felmérések azt mutatják, hogy amennyiben a jól megszerkesztett jingle-t és a szimpatikusan megalkotott céges kabalafigurát egy vállalat ügyesen használja, akkor sokkal jobban építi a márkáját, mint például ha egy akár kiválóan kidolgozott logóval vagy színegyüttessel próbál hatni a piacon.
A jingle-t és a kabalafigurát pedig szintén gombnyomásra megalkotja az AI. Ebben rejlik-e olyan veszély, hogy a mesterséges intelligencia úgymond „uniformizálja” majd a reklámokat?
– Ez jó kérdés. Kicsit olyan, mint a futás: miután először megdőlt például az a rekord, hogy valaki 10 másodperc alatt lefutja a 100 métert, azt követően hamar egyre többen futották le. Egyelőre még nem tudom kikövetkeztetni mit eredményez az, hogy a tökéletes reklám kézközelbe került mindenkinek. Az egyik tippem, hogy eljön a reneszánsza a régi, kicsit béna, kézzel készített reklámoknak. Már most megfigyelhető az a trend, hogyha egy reklámra feljegyzik, hogy AI nélkül készült, az jobban teljesít. Tehát ha valaki leül és kigörcsöli, kiizzadja magából a szöveget, a hírlevelet, a rajzot, és oda is írja, hogy ezt AI nélkül készítette, akkor az már most pozitívan hat a piacra. És ellenkezőleg is: nemrégiben például a McDonald’s gyorsétteremlánc teljes mértékben az AI-val készített egy reklámfilmet. A közzétételt követően rengeteg olyan hozzászólás futott be, hogy egy ekkora cég miért nem fizet meg igazi szereplőket. Tehát visszájára sült el a próbálkozás. De egy kis cégnél ez nem csap vissza, mert esetükben a piac már kezdi megérteni, hogy nekik nincs pénzük a „nagy reklámra”. Mindennek most rendeződnie kell, és egyelőre még nem látszik, hogy milyen következményei lesznek a jövőben. Egy biztos: én játszom vele, kísérletezek a lehetőségekkel, mert meg akarom tanulni azt, amiből előnyt kovácsolhatok.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
