Szerbia, Észak-Macedónia, Montenegró és Bosznia Hercegovina fuvarozói ismét közösen követelik az Európai Uniótól, hogy javasoljon végleges vagy legalább átmeneti megoldást a nyugat-balkáni sofőrök tartózkodását illetően a schengeni övezetben – közölte Neđo Mandić, a szerbiai Nemzetközi Fuvarozók Szakmai Egyesületének elnöke azon találkozót követően, amelyen az említett négy ország szállítóvállalatainak képviselői egyeztettek. Hangsúlyozta: a nyugat-balkáni fuvarozók augusztus 10-éig várnak választ az Európai Bizottságtól.
Az ülésen arról is szó volt, hogy tiltakozásként ismét lezárják a teherforgargalmat a schengeni határövezet mentén.
A sajtótájékoztatón Neđo Mandić emlékeztetett, hogy immár harmadik éve figyelmeztetik az Európai Unió illetékes szerveit arra, hogy az új határregisztrációs rendszer (EES) bevezetése gondokat okoz a szállítmányozásban. Ahogyan arról korábban is beszámoltunk, az EES-t tavaly október 12-én kezdték bevezetni az Európai Unió 29 tagállamában. A bejelentések szerint a intézkedést azzal a céllal érvényesítették, hogy korszerűsítsék a biztonságos határátlépést, és csökkentsék az ezzel kapcsolatos visszaéléseket és bűncselekményeket: az EES bevezetésével szigorúan ellenőrizni kezdték a schengeni övezet határátkelőin azt az előírást, amely szerint 180 napon belül 90 napot tartózkodhatnak az EU területén mindazok, akik nem állampolgárai a tagállamoknak. Az ezzel járó problémákra a nyugat-balkáni sofőrök már az EES érvényesítése előtti két évben is többször figyelmeztették az Európai Bizottságot, ám a mai napig nem született olyan megoldás, amely biztosítaná számukra, hogy meghurcoltatás és kitoloncolás nélkül folyamatosan végezzék a munkájukat.
Az új rendszert április 10-től 59 tagállamban alkalmazzák teljeskörűen. Érvényesítése tovább fokozta a nyugat-balkáni szállítóvállalatok gondjait: a régió fuvarozóinak sofőrjeit letartóztatták, meghurcolták vagy kitoloncolták a schengeni határátkelőkön, amennyiben a munkájuk miatt az említett tartózkodási időt túllépték. Brüsszel ugyanis azzal a magyarázattal utasította vissza a nyugat-balkáni fuvarozók kérelmeit, hogy a 90 napos tartózkodási korlát olyan határozat, amelyet a schengeni-egyezmény látott elő, ahogyan azt is, hogy minden ennél hosszabb tartózkodást hosszú távú vízum kérelmezésével, vagy a tagállamok külön engedélyével lehet megvalósítani.
Ördögi kör
Mivel nem kaptak érdemi választ Brüsszelből, így a szerbiai, a montenegrói, az észak-macedóniai és a bosznia-hercegovinai fuvarozók január 26-tól lezárták a schengeni övezet határain a teherszállító átkelőhelyeket. A tiltakozásuk január 30-ig tartott, és a szakmai csoportosulások becslése szerint naponta legkevesebb 100 millió eurós kárt okozott a régió országainak. A határzárak akkor értek véget, amikor az Európai Bizottság jelentésében megerősítette, hogy az unió iparát és szolgáltatásait erősítő munkaerőnek szüksége van arra, hogy több napot tartózkodjon a schengeni övezetben, mint amennyit az eddigi rendelkezések engedélyeztek.
Ezt követően folytatódtak a tárgyalások, a gyakorlatban viszont a tagállamok által kibocsátott D típusú vízum jelentett ideiglenes megoldást arra, hogy a nyugat-balkáni sofőrök folytathassák a munkájukat.
Jelenleg azonban ezt csak Horvátország hajlandó biztosítani a nyugat-balkáni fuvarozóknak abban az esetben, ha a sofőrök cégeinek létezik egyezménye horvát szállítóvállalattal. A tagállamok illetékes szervei szerint az Európai Bizottsághoz kell fordulniuk a szállítóvállalatoknak, a bizottság viszont folyamatosan visszairányítja fuvarozóinkat a tagállamokhoz: „ezt az ördögi kört játsszuk a kezdetektől” – mutatott rá a szerbiai fuvarozók képviselője azon az egyeztetésen, amelyen június elején vettek részt a nyugat-balkáni fuvarozók képviselői.
A gyakorlatban ugyanis addigra Horvátországon kívül a régió összes uniós tagállama elállt a D típusú vízum kiadásától, amellyel a régió kamionsofőrei folyamatosan végezhetnék a munkájukat. Neđo Mandić a Beta hírportálnak adott nyilatkozatában akkor elmondta, hogy a tárgyalások idejére az Európai Uniós szervek eltekintettek a schengeni övezet határátkelőin a letartóztatásoktól és a kitoloncolásoktól, és a 90 nap elteltét a sofőrök megúszták figyelmeztetéssel. Ez azonban rövid távú, bizonytalan megoldás, ugyanis szeptembertől már erre az engedményre sem számíthatnak az EU-tól a régió fuvarozói – emlékeztetettek a mostani találkozót követően is arra a nyugat-balkáni sofőrök, hogy az ideiglenes engedmények nem jelentenek megoldást a problémákra.
Érdemi megoldást követelnek
Az érintett négy ország fuvarozói egyesülésének elnöke a hétfői találkozón is kiemelte: a nyugat-balkáni cégeknek és vállalatoknak sem áll érdekükben az, hogy határzárakkal tiltakozzanak. Az ilyen végletes intézkedések ugyanis számukra is vesztességesek, ahogyan az érintett országoknak és az európai uniós tagállamoknak is gazdasági károkat okoznak. Ezért ismét nyomatékosan kérik az Európai Bizottságot, ahogyan az uniós tagállamokban tevékenykedő partnereiket is, hogy találjanak végső megoldást arra, hogy a nyugat-balkáni sofőrök zavartalanul végezhessék a munkájukat.
A régió fuvarozóinak találkozóján kiemelték azokat a logisztikai elemzéseket is, melyek szerint a nemzetközi szállítmányok zavartalan működtetéséhez legkevesebb 130 napra van szükség 180 napon belül. A sofőröket nem lehet kiegyenlíteni a turistákkal, ők ugyanis nem „tartózkodnak” az EU területén, hanem a munkájukat végzik, miközben a legtöbb időt a kamionjukban vagy a kötelező pihenéssel töltik el a parkolókban – hangsúlyozta Neđo Mandić. Hozzátette: „ha például az Egyesült Királyságba szállítunk, amely nem tagállam, akkor is az unió területén töltik el a sofőrök a szállításhoz szükséges legtöbb időt: a szabályok következetes betartásával a 90 nap sokszor arra sem elegendő, hogy oda- és visszaérjenek”. Így egy hivatásos sofőr nem tudja jól végezni a munkáját – szögezte le a képviselő.
Majd bejelentette: amennyiben a mostani levelükre sem érkezik érdemi válasz Brüsszelből, kénytelenek lesznek „új, konkrét intézkedésekhez folyamodni” annak érdekében, hogy felgyorsítsák a probléma megoldását.
A szerbiai fuvarozók példáját követik
Miután az Európai Bizottság zöld fényt adott a gondok bilaterális egyeztetésére, július elején a szerbiai delegáció Brüsszelben ismét tárgyal az illetékesekkel annak érdekében, hogy megoldás szülessen a sofőrök helyzetére – hangzott el a nyugat-balkáni fuvarozók találkozóján. Zijad Šarić, a boszniai-hercegovinai logisztikai vállalatok egyesülésének képviselője kiemelte: a csoportosulásuk is nyomatékosan kéri a Boszniai-Hercegovinai államtól, hogy kövesse Szerbia példáját, és teremtsen hasonló kapcsolatot Brüsszellel ahhoz, hogy közösen léphessenek fel a probléma megoldása érdekében.
„A nyugat-balkáni kamionsofőröket hivatásosként kellene definiálnia az Európai Uniónak: olyan munkavégzőként kellene tekinteni rájuk, akik tanúsítványokkal rendelkeznek, és a tagállamok vállalataival szerződtek le a munkájuk élvégzésére” – erősítette meg a közös célt Robert Krsteski, az észak-macedóniai szállítóvállalatok képviselője, aki a saját országának elemzéseivel a legkevesebb 130 napos tartózkodás szükségességét is alátámasztotta.
Mindezt Đorđe Lješnjak, a montenegrói fuvarozók egyesületének elnöke is megerősítette. Hozzátette: az uniós szervek ellenőrzésekor a meghurcolt nyugat-balkáni sofőrök kivétel nélkül a saját járművükben vagy az mellett tartózkodtak a pihenőtereken: semmilyen más munkát nem végeztek az EU területén, és turistaként sem viselkedtek.
A nyugat-balkáni fuvarozók tovább nem tűrik el a sofőrjeik meghurcolását, ahogyan azt sem engedik meg a jövőben, hogy a 90 napig lelkiismeretesen dolgozó sofőrjeiket a 91. napon „biztonsági veszélyként” kezeljék az európai uniós szervek – szögezték le a régió fuvarozóinak találkozóján a négy ország képviselői.
Nyitókép: Molnár Edvárd (Archív)
