A MOL felülvizsgált javaslata tegnap megérkezett a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ügyében, de a szerb fél továbbra sem elégedett a felkínált megoldásokkal – közölte Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter.
Elmondása szerint a tárgyalások fő akadálya a pancsovai finomító jövőbeni működése, illetve a termelés és a piac ellátásának biztosítása.
– Szerbia nem fogja veszélyeztetni az ellátásbiztonságot, sem a finomító működésének gazdasági hatásait. A tárgyalások folytatódnak, és az ország kompromisszumra törekszik, de nem minden áron. Párhuzamosan folynak a MOL és a Gaszpromnyeft közötti egyeztetések is, amelyek lezárása fontos ahhoz, hogy az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) meghozza a végső döntést – fejtette ki Đedović.
A tárcavezető a minap azt nyilatkozta, hogy a szerb állam 5 százalékkal növelné részesedését a NIS-ben, hogy nagyobb befolyása legyen a stratégiai döntésekre, és jobban védje az állami érdekeket, különösen a pancsovai finomító működése és az ellátásbiztonság szempontjából. A tárgyalások sürgetőek, mert a Gaszpromnyeftnek és a MOL-nak rövid határidőn belül dokumentumokat kell benyújtaniuk az OFAC-hoz.
Hangsúlyozta, hogy Szerbia garanciákat akar arra, hogy az energiaellátás és a gazdaság nem sérül, valamint hogy a finomító működése ellenőrzött és stabil marad. Ugyanakkor az állam nem feltétlenül köt kompromisszumot, ha az ellentétes lenne a nemzeti érdekekkel, továbbá B és C terve is van.
Azt is kiemelte, hogy az előző évben tapasztalt 100 napos olajhiány idején sem alakult ki üzemanyagválság a megnövelt tartalékoknak köszönhetően. Jelenleg az állami dízeltartalékok körülbelül 63 napra, a kereskedelmi készletekkel együtt pedig összesen 83–84 napra elegendők, ami biztosítja az ellátás stabilitását.
Velimir Gavrilović energetikai szakértő a Nova Ekonomija hírportálnak elmondta, hogy a NIS jövőjének egyik lehetséges megoldása az államosítás lehet, különösen abban az esetben, ha az Egyesült Államok tovább fokozza a nyomást az orosz tulajdonú vállalatokra.
– Az államosítás lehetővé tenné, hogy a NIS zavartalanul működjön tovább. Ez a lépés ugyanakkor jogi és politikai következményekkel járna, mivel az orosz fél ellenzi ezt a lehetőséget, ezért az államosítás csak rendkívüli körülmények között lenne lehetséges – fogalmazott Gavrilović.
Rámutatott arra, hogy a MOL-on kívül eddig nem jelent meg komoly érdeklődő a vállalat iránt, és nem tartja valószínűnek új befektető felbukkanását sem, bár az ADNOC neve időnként felmerült. Szerinte a május 22-re kitűzött határidőt biztosan meghosszabbítják, mert addig nem lehet lezárni a folyamatot.
Milun Babić energetikai szakértő ezzel szemben úgy véli, hogy államosításra nem kerül sor.
– A MOL-lal folytatott tárgyalások lassulásának oka a magyarországi politikai változásokban keresendő, mivel az új vezetés felülvizsgálja az előző kormányhoz köthető cégeket és kapcsolatokat – fejtette ki Babić, aki szerint emiatt nem várható gyors megállapodás a MOL és Szerbia között.
